Szocialista Nevelés, 1964. szeptember-1965, augusztus (10. évfolyam, 1-12. szám)
1964-09-01 / 1. szám - Medriczky Ilona: Az új iskolának új didaktikát…
komolysággal bírálja meg a tanulók munkáját, s a javításba vonja be a tanulókat is. ORAVSKÝ tanító elvtárs a szlovák nyelvtanítás problémáival foglalkozott. Rámutatott a szlovák nyelv elsajátításának fontosságára, a 6. évfolyamban a vidéki és városi iskolákból jött tanulók tudásszintjének ki- egyenlítésére. A tanítás hatékonysága szempontjából okvetlenül előnyösek a szaktantermek, hasonlóképpen előnyös a nagy létszámú osztályok csoportokra való felosztása, valamint a tanítók rendszeres módszertani értekezletei. ROJÄKNÉ tanító elvtársnő az állampolgári nevelés tanításában szerzett tapasztalatairól számolt be. Tanításában igyekezett megalapozni a tanulók tudományos világnézetét s megismertetni őket a kommunista erkölcs normáival. — Sikerült a gyermekekkel megszerettetnie az állam- polgári nevelést. A névtelenül íratott véleménykutatás megmutatta, hogy a tanulók csekély kivétellel, valóban megszerették e tantárgyat. Ezt általában azzal indokolták, hogy „érdekes dolgokról hallanak”, és hogy „ezt a tantárgyat nem osztályozzák.“ Éppen azért, mivel nem osztályozzák, a pedagógusnak az óra végén ill. az egyes témakörök lezártakor értékelnie ikell a tanulók munkáját, aktivitását. Az állampolgári nevelés az ifjúság kommunista nevelésének egyik leghatásosabb eszközévé válhat. STIFTERNÉ tanító elvtársnő a tanulók aktivitásáról és az önálló munkára való neveléséről beszélt a matematikában. Az aktivitásra nevelés megköveteli, hogy a tanulót minél többet cselekedtessük, hogy 1. világos célokat tűzzünk a tanuló elé, 2. hogy az elméletet kapcsoljuk a gyakorlattal, 3. hogy a munka feleljen meg teljesítő képességüknek. Jól beváltak a csoportfoglalkoztatások, melyeket a dolgozatok írásánál is sikerrel alkalmazott az előadó. Ez a megkötöttségtől való eltérés feloldja a tanulókban a feladatmegoldással járó gátlásokat, és így jobb munkát eredményez. FONÓDNÉ tanító elvtársnő a százalékszámítás terén megvalósítható számos nevelési lehetőségről beszélt. Többek közt rámutatott a szöveg helyes megértésének fontosságára, a szöveg helytelen megértéséből származó hibás megoldásra és ezzel kapcsolatban az anyanyelvi oktatás szerepére a fogalomalkotás terén, valamint a tanulók szabatos kifejező- készségének fejlesztésére a matematika tanítása során. POZNAN tanító elvtársnő az iskolai klub nevelőmunkájáról számolt be. A nevelőknek nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük iskolájukban. Ezt többek közt a klub nem megfelelő elhelyezése és hiányos felszerelése okozta, valamint az a tény is, hogy a klubot főképp a gyengébb képességű tanulók látogatták, akiknek a feladatok elkészítésében egyéni segítséget kellett nyújtani. — A klubban a tanulás befejezésekor minden alkalommal értékelték az aktivitást, a tanulók munkáját, tanulását, s a dicséret serkentőleg hatott a gyermekekre. Sok esetben a közösség sietett segítségére egy-egy tanulónak a mulasztottak bepótlásá- ra, és így a gyenge tanulók előmenetele általában megjavult. A nevelő szoros kapcsolatot tartott fenn az osztályfőnökökkel. A klub munkája sokat segített a közösségi érzés kialakításában és a tanulók iskolán kívüli szabad idejének gazdaságos beosztásában (éneklés, (kiállítások, filmek stb. közös látogatása). A közös foglalkozások alkalmával lehetővé válik azon jótulajdonságolk fejlesztése, (aktivitás, figyelmesség, összetartás, szervezettség stb.), amelyek a jövő társadalom tagjai nevelésének szempontjából igen fontosak.. TÓTH és HUSZÁK tanító elvtársak a saját és a tanulók készítette tanítási segédeszközöket, azok használatát mutatták be. A pedagógiai értekezlet második részében — a szünet után — főleg a környező iskolák tanítói és a Szlovák Nemzeti Tanács dolgozója, Mó- zsi Ferenc, központi tanfelügyelő szólalt fel. A felszólalásoknak, valamint Janda Iván igazgató elvtársnak, az értekezlet lezáró értékeléseinek 10
