Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 5. szám - Hasák Vilmos: Hogyan fogjunk hozzá a helyesírás tanításához az első évfolyamban

csak akkor tudja helyesen leírni, ha azokat jól tudja hangjaikra felbontani. Már az ÁBÉCÉS-KÖNYV első leírandó szavát írása előtt összefüggően mondjuk ki: ló. Majd felbontjuk hangokra (l + ó), és megállapítjuk, hogy ez a szó két hangból áll. Az első a l, a második az ó hang. Kiejtés közben föltétlenül megfigyeltetjük, hogy az ó hang hosszan hangzik. A szót csak ezután írjuk a nagytáblára, s közben a tanulók hangonként mondják. A szó leírása után is figyelmeztetjük a tanulókat, hogy ebben a szóban az ó hang hosszan hangzik.. Ezt jelölni kell az írásban, ezért írjuk föléje az ékezetet. Ezután a táblára írt szót betűnként elolvassuk, és megállapítjuk, hogy két hangot mondtunk ki, két betűt írtunk le. Azt is megjegyezzük, hogy a beszédben nem külön-külön mondjuk ki a két hangot. Ezután elolvastatjuk a két betűt összekötve: ló. A táblára felírt szó világos megértetése után fognak hozzá a tanulók a szó másolásához.

Ha az olvasókönyvből másoltatunk szavakat, az elemző munka menete a következő lehet: Olvassuk el a szavakat! Bontsuk fel őket hangokra! Számoljuk meg, hány hangot mondtunk ki! Számláljuk meg az olvasókönyvben levő szó betűit is! Ezután összehasonlítjuk a kimondott hangok és a leírt betűk számát. Az összehasonlítás után megállapítjuk, hogy ahány hangot mondtunk ki, annyi betűvel írtuk le a szót. A tanulók ismét elolvassák a szót egészben, és csak ezután másolhatják le. Az ilyen alapos tudatosító eljárás után a tanulók otthoni munkájukat is örömmel és pontosabban fogják végezni.

Az első évfolyam tantervi követelményei között betűk, szavak és rövid mondatok tollbamondása is szerepel. A megbízható helyesírástudás kialakítását szolgálja, ha a szavak tollbamondásakor is hasonlóan világítjuk meg a szavak helyes leírását. A gondos tudatosító tevékenység eredményeképpen a tanulók rászoknak arra, hogy leírás előtt mondják ki a szavakat, írás közben pedig bontsák fel a szót hangokra. Ha a tanító így jár el, eléri, hogy tanulói idővel a szavakat nem hangokra bontva, hanem szó- tagolva mondják és írják le.

Meggyőződésünk szerint egyetlen gyakorló tanító sem vonja kétségbe, hogy az első évfolyamban a legfontosabb követelmény a szavak helyes, szabályos betükkkel való leírása. Amint a tapasztalat mutatja, sokkal nehezebben válik jó helyesíróvá az olyan tanuló, akitől kezdő fokon nem követelték meg a pontos munkát.

Azonban nemcsak követelményeket támasztunk a tanulóval szemben, hanem segítséget is kell neki nyújtanunk. Nem követelhetjük meg a tanulótól a mondat szavakra tagolt leírását, amíg nem ismertettük a mondat tartalmát. Igen fontos elv, hogy a mondat leírását mindig előzze meg a tartalmi megértés. Azt se felejtsük el, hogy a még csak kezdetlegesen gondolkodni tudó kisgyermektől a két- vagy háromszavas mondat önálló leírása is nagy teljesítmény eleinte. Mi hát a teendő egy-egy mondat leíratása előtt?

Miután megtörtént a kiválasztott mondat értelmezése, következik a szavakra való bontás. Vegyük például a következő rövid mondatot: Ültess sok fát! (Lehetőleg nevelő hatású mondatokat válasszunk ki.) Egyszerűen megállapítjuk, hogy ez egy mondat. Az élőbeszédben felbontjuk szavakra. Ez a mondat három szóból áll. Az első szó: Ültess, a második szó: sok, a harmadik szó: fát. Megállapítjuk, hogy a szavakat egymástól külön kell írni. Kimondjuk az első szót: Ültess. Megfigyeltetjük, hogy a s hang erősen

138