Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 2. szám - Kisvárdai Éva: Esztétikai nevelés a technika tükrében
Abbahagyom a viszaemlékezést. Nem receptnek szántam a felolvadó hangokat, inkább csak olyan kedvcsináló előszónak a Mát melegítő lelkesedésünkhöz. Ahhoz a lelkesedéshez amely szükséges, hogy eltöltse irodalmat oktató pedagógusainkat, hiszen íme 25—30 év távolából is meg tudnak szólalni a befagyott trombitahangok. Kedvcsináló előszónak szántam, komolyabb és részletekbe menőbb tanulmányok megszületése elé, amelyet majd hozzáértő pedagógusaink írnak. Irodalmi oktatásunk nem áll azon a fokon, amellyel meg lehetnénk elégedve. Eszközök és lehetőségek dolgában azonban nem állunk roszKISVÄRDAI ÉVA pedagógus, Budapest Napról napra tapasztaljuk, az oktatási reformterv pedig különösen figyelmeztet rá, hogy az általános műveltség régi, uralko- dóan humán tartalma mind gazdagabban egészül ki természettudományos, politikai, közgazdasági és más tudományos és művészeti ismeretekkel, gyakorlati készségekkel és hogy ma már minden elméleti tudásnak az alkalmazási foka, egyéni és társadalmi haszna szabja meg az értékét. Lejárt az öncélú tanulás ideje. Az olyan ismeretek tanítása eleve fölösleges, amelyeket az érettségit követő percekben könnyült szívvel ráz le, ajándékoz vissza iskolájának a diák. A mi tanítási anyagunk életre szóló poggyász; olyan ismeretekkel és készségekkel van tele, amelyek gyermekeink világnézetét, szellemi és érzelmi életét, később szakmai teszul. Ma már a technika is annyit fejlődött, hogy ha ezzel is számol a pedagógusi leleményesség, sok mindent konkréten is közel tudunk vinni a tanulóhoz, olyat is, amelyet régebben „varázsolni kellett’. A kis- szerűség nem a helyhezkötöttség jelzője. Kukutyinban nemcsak zabot lehet hegyezni, hanem virágot is lehet 'ültetni, ha akad gondos kertész, okos botanikus. Goethe Weimarban élt, és az össznémetség költője lett. Dante Firenzéből szállt le a pokolba, hogy megmutassa a Középkornak a költészet mennyországát. Mi persze nem írókat, olvasókat nevelünk, de olyanokat, akik megismerik a nagybetűs Irodalmat, amelybe az egész világirodalom belefér. vékenységét, magánéletét tudják formálni, gazdagítani. Adattengernél többet akar adni ma az iskola: önálló ízlést és gondolkodást. A hagyományos irodalmi anyagon kívül nagy segítséget nyújt ehhez a rádió, film, TV, színház, hivatkozás, egy-egy irodalmi téma zenei, képzőművészeti megformálására. A tanulók közös színházlátogatásáról már sok szó esett. A rendelkezések 6—7 budapesti színházban elő is írják a kedvezményes árú ifjúsági előadások tartását. Az iskolák részéről azonban az egységes, egyenlő részvétel nincs biztosítva. Hogy mennyit és mit néznek meg a gyerekek a színházak műsoraiból, az a tanárok öntevékenységén múlik leginkább, hogy milyen anyagi keretek közt, az a szerencsén és néha az alkalmi megoldáson. Évad végén, a nagy melegek ideEsztétikai nevelés a technika tükrében 49