Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 1. szám - Sidó Szilveszter: A mondatelemzés tapasztalatairól a 8. és 9. évfolyamban / Levelezőink írják

Gárdonyi társadalmi regényei, pl. a Szunyoghy miatyánkja, az Abel és Eszter házassági problémákkal foglalkoznak, azonban minden érdekességük ellenére nem érik utói a történelmi regények kiválóságát. Gárdonyi stílusa plasztikus, mintaszerű magyar nyelv, Arany hagyományát folytatja művészi szűkszavúságával és nyelvének tisztaságával. Az új tanévben kezdjük az irodalmi kör működését azzal, hogy megemléke­zünk Gárdonyiról születésének 100. évfordulója alkalmából. Tanítványaink bizonyára örömmel tesznek eleget ennek a kedves kötelességnek, hisz Gár­donyi regényei a magyar ifjúság legkedvesebb könyvei közé tartoznak. к msíifete'emzés tapasztalatairól a B. és B.évfolpnáan A mondatelemzéskor összefüggésbe kell hozni a nyelvtani ismereteket az irodalommal azáltal, hogy egy-egy tanult író — költő műveiből idézünk. Ilyenkor kérdezzük meg a tanulókat, ismerik-e: melyik írótól van az idézet, és melyik művéből? Szögezzük le te­hát, hogy a mondatelemzésre igen nagy szükség van több célból is. Most pedig nézzük meg, hogyan kívánatos ezt végeztetni, hogy a tanuló megért­se és megkedvelje. Több tanítót lát­tam különféleképpen elemeztetni. Hogy melyik módszer helyes, vagy melyik a leghelyesebb, arról sokat le­hetne vitatkozni, mert másképpen kell elemeztetni az alsóbb és máskép­pen a felsőbb osztályokban; az elemzés módszere ezenkívül attól is függ, mi­lyen szabályokat akarunk elsajátítani, milyen helyesírási célkitűzéseket óhaj­tunk elérni. Most néhány sorban arról szeretnék írni, hogyan szoktam elemeztetni. A mondat felíratásakor a tanuló fél­hangosan mondja, amit ír. Megfigyel­tem, hogy a helyesírási hibákkal küszködő tanuló helyesebben ír, ha szótagolva mondja magának, amit írnia kell. Ha felírta a mondatot, még egyszer hangosan elolvassa, és a hi­bát kijavíthatja, de meg kell monda­„Nem szeretik a tanulók a mondat­elemzést“, mondja nem egy tanító. Aki ezt állítja, maga sem szeret mondatot elemeztetni, vagy nem egészen helyes módszerrel elemeztet, és ezt érzik, tudják a tanulók is. így aztán termé­szetes, hogy unják és elkedvetlened­nek tőle. Ahol pedig kevés a mondat­elemzés és a tollbamondás, ott a he­lyesírás és a nyelvtani szabályok is­merete is gyenge. Tapasztalatom azt mutatja, hogy a mondatelemzésre nagy szükség van, ezért sokat ele­meztetek. Alig múlik el tanítási hét elemzés nélkül, hiszen ez által a tanu­ló helyesírása is javul, a tanult nyelv­tani ismeretek elsajátítását, megérté­sét pedig nagymértékben elenőrizhe- tem. Természetes, hogy arra is ügyel­nünk kell, hogy a mondatelemzéskor lekössük az osztály figyelmét azzal, hogy olyan mondatokat íratunk a táb­lára, amelyek nemcsak nyelvtani szempontokat tartalmaznak, hanem tanulságosak is, és lekötik az osz­tály figyelmét. Az óra élénkké tétele érdekében olyan mondatokat is íra­tok néha, amelyek összefügnek egy- egy tanuló jellemző tulajdonságával, ez esetleg derűt kelt, de nem sérti a tanuló önérzetét, nem szégyenítek meg vele senkit. 28

Next

/
Thumbnails
Contents