Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1964-02-01 / 6. szám - Fülöp Imre: Az iskola összekapcsolása az élettel / Levelezőink írják

Ügy gondolom, ezekre a kérdésekre a leghivatoftabbak felelni maguk a tanítók. Senki sem ismerheti úgy ezt a problémát, mint maguk a pedagógusok. Jó lenne, ha kicserélnék nézeteiket, milyen nehéz­ségekkel, illetve új dolgokkal találkoznak, miközben az iskolának az élettel való összekapcsolásán fáradoznak. Egészen bi­zonyos, hogy nehézségekkel és új dolgok­kal csak az a pedagógus nem találkozik, aki még mindig nem értette meg az iskola és az élet szoros kapcsolatának korszak- alkotó Jelentőségét. Sajnos egyesek szerint az iskola akkor áll kapcsolatban az élet­tel, ha a tanulók brigádra járnak a szö­vetkezetbe, vagy ha a tanítók elmennek a tanulókkal hulladék-vasat gyűjteni. Pedig nem csupán ebben áll a dolog lényege. Sőt, némelyik brigád egyáltalán nem jelenti az iskolának az élettel való összekapcsolását. Ezen feladat megoldása különböző mód­szereket követel iaz egyes iskolákon. Nem ugyanúgy járnak el a kilencéves iskolá­kon, mint a szakiskolákon, vagy a főisko­lákon. Gyakran a falusi és városi iskolák pedagógusai is más-más problémákkal ta­lálkoznak. Az alábbiakban arra szeretnék kitérni, miként valósíthatjuk meg az iskola és az élet kapcsolatának feladatát a kilencéves iskolák felső tagozatán. A feladat teljes megoldására csak úgy vagyunk képesek, ha minden tantárgyban az osztályfőnöki órákon és a pionírszerve­zet keretén belül törekszünk a megoldásra. A nyelvi órák keretén belül főleg a fo­galmazási őrákon tudunk e feladatnak ele­get tenni. Jelenkori, időszerű dolgokról fogalmaztatunk a tanulókkal például; hogy a tanulók lássák az orosz nyelv gyakorlati fontosságát is, levelet íratunk velük szovjet tanulóknak. Csak aki látta, tudja, milyen örömet jelent a tanulónak, ha ismeretlen szovjet barátja levelét ol­vassa. Nagy kedvvel tanulja utána az orosz nyelvet. így azután a tanulók orosz nyelvű újságokat és kisebb könyveket is kezdenek olvasni. Ilyen formán képzeljük el az iskola kapcsolatát az élettel. Nem szabad tehát kizárólag a tanítási anyagra szorítkozni, és azt elszigetelten tanítani. A szlovák nyelvi órákon főleg a beszél­getés nyújt erre nagy lehetőségeket. Olyan dolgokról beszélgetünk, amelyek hozzánk közel állanak. Például megbeszéljük a falu legfrissebb eseményeit. (Közlekedési bal­eset, Hogyan kell helyesen közlekedni, stb.) Közben a tanulók szinte észre sem veszik, hogy a szlovák nyelvet gyakorol­ják. Ismerek egy fiatal pedagógust, aki Py­thagoras tételét tanítva beszélt a tanulók­nak a nagy matematikus életéről is. Utána a tanulókat a tétel nagyon érdekelte. Egy ügyes tanítónő a történelem-órákra egy nagy karíónlapból készített szemlél­tető eszközt hord magával. A kartonlapra két ablakocskát vágott ki. Az egyik abla­kocskába egy olyan táblát helyez, amely­re valamilyen történelmi esemény van ír­va, a másik ablakocskába a felszólított tanuló maga illeszti be az eseménynek megfelelő évszámot. Úgy is lehet ezt a játékot kombinálni, hogy a tanítónő az évszámot tünteni föl a kartonlapon, és a másik ablakocskába aztán a tanulók ma­guk helyezik be mindazon történelmi ese­ményeket, amelyek abban az évben tör­téntek. Azt, hogy milyen sikerrel alkal­mazza az illető tanítónő ezt a „játékot“, azt hiszem, nem nehéz elképzelni. Fontos, hegy a gyerekek az egyiptomiak és a gö­rögök történetén kívül tudják azt is, hogy mikor épült saját községük. Éppen ez fogja jelenteni az iskola és az élet szoros kapcsolatát a történelem-órákon. A földrajz-órákon hasonlítsuk össze a tanult ország földrajzi viszonyait hazánk földrajzi viszonyaival! Beszéljünk az ott élő nép és népeink kölcsönös kapcsolatai­ról. A kémia-órákon a tanulóknak látniuk kell a kémia szerepét napjainkban. Észre kell vétetni velük, hogy a kémiai kutatá­sok eredményei életünket áthatják. Rá kell mutatni, hogy műanyagok nélkül ma már elképzelhetetlen az életünk! Tudatosí­tania kell a tanulónak, hogy mi az iskolai kísérleteinket nem végezzük úgy, mint az alkimisták, hanem szilárd tudományos alapon. A testnevelési órákon szintén állandóan szem előtt kell tartania a tanítónak az is­kola és az élet szoros kapcsolatának fon­tosságát! A kommunizmust csak testileg erős és egészséges fiatalokkal tudjuk fel­építeni. A tanulóknak is tudatában kell lenniük annak, hogy az emberek egészsége nem csupán személyi, hanem társadalmi érdek is. Hazánk tanulóifjúsága világvi­szonylatban a második helyen van a gyer­mekek kövérségében. Ezért óv bennünket Kommunista Pártunk határozata is, amely elrendeli a napi egy óra kötelező tornát minden iskolás gyermek számára. Fonto­sak a testnevelési honvédelmi játékok, amelyeknek mindig van valamilyen ideoló­giai tartalmuk is. Ezen játékok megszer­vezésénél is vigyáznunk kell, hogy azok az élettel szoros kapcsolatban álljanak. Pl. az egyik ilyen jól sikerült honvédelmi játéknál iskolánk minden osztályát egy- egy raj képviselte. A négy tagú rajok kü­lönböző feladatokat kaptak. Volt raj, amelynek a legrövidebb időn belül meg 184

Next

/
Thumbnails
Contents