Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)
1964-02-01 / 6. szám - Sidó Szilveszter: Az irodalmi nevelés újszerű problémái
kellett állapítania, hány traktor munkaképes a mai napon a szövetkezetben. Egy másik raj feladata az volt, hogy a lehető leggyorsabban hivatalos igazolást hozzon a HNB-ről a lakosság pillanatnyi létszámáról stb. Látható, hogy az egyes feladatok mennyire konkrétek, mennyire az életből vett feladatok voltak. Ellenkező esetben nem hatotta volna át az élet honvédelmi játékunkat, testnevelési óránkat. A rajzórákon meg kell értetni a tanulókkal, hogyan befolyásolja a művészet életünket. Főleg a tanterv által előírt művészetekről való beszélgetések alkalmával nyílik erre nagy lehetőség. Reprodukciók felhasználásával megmagyarázzuk a tanulóknak, hogy ábrázolták a művészek az embert régen és ma. Rámutatunk, hogy miért változnak a művészeti irányzatok. Miért éppen a szocialista realizmus az a művészeti irányzat, amely a mát tükrözi? A zenei nevelés óráin a tanulók tanulják a népek dalait! Rá kell mutatni az egyes dalok keletkezésére! Némely dalban népünk több száz éves panaszát halljuk. Tudatosítaniuk kell, hogy a pionír-dalok miért nem szomorúak. A kiránduláson elénekeljük a tanulókkal a zene-órákon megtanult dalokat. így az életben is találkoznak a tanulók azzal, amit az iskolában megtanultak. A biológia nagyon kedvelt tantárgya főleg a falusi gyermekeknek, minthogy közelebbről ismerik mind a növényeket, mind a mezei és háziállatokat. Ezt a tényt fel kell használnunk az iskolának az élettel való összekapcsolásában. Ha a gabonafélékről tanulunk, a tanulók legnagyobb része el akar mondani valamilyen személyes élményt, amely őt a gabona aratásával, cséplésével, vagy vetésével fűzi össze. A falusi tanulók ismerik a kalászszedés örömeit. Már minden falusi tanuló megcsodálta a kombájnt. A tanulók tudják, milyen hosszú ideig tart községükben az aratás. Miért nem említenénk meg a biológia keretén belül, mennyi búzát vetett községünk szövetkezete ebben az évben? A szántásról tanulva megmondjuk a tanulóknak: mennyi szántó-területe van szövetkezetünknek. A tanulók maguk is részt vesznek brigádmunkákon a szövetkezetben. Ha ily szoros kapcsolatban van a biológia az egyes munkákkal, a szövetkezettel, az élettel, akkor a tananyag nem lesz a tanulók számára elvont és száraz. Ugyanakkor a mezőgazdaság fogalma sem lesz elrémítő a fiatalság számára. Ma már az iskolákon nagy szerepet játszik a pionírszervezet. A pionírkrónika az a hely, ahová beírjuk az iskola minden érdekesebb eseményét. A beírást és a krónika illusztrálását maguk a pionírok végzik. Hogy mit érdemes a krónikába foglalni, arra is maguk a pionírok figyelmeztetik a krónikást. Meghívjuk a falu és a szövetkezet vezetőségét az öszejövete- lekre, akikkel elbeszélünk községünk pioblémáirói. Minden pionírnak tudnia kell, hogy milyen konkrét feladat vár rá a faluszépítési akcióban, hány fát kell kiültetnie stb. Ha meglátogatjuk a Sla- vínt, akkor a saját iskolakertünkben termesztett virágokat helyezzük el a hűsök emlékénél. A pionír-fokozatok teljesítése nagyon szép dolog. A fokozat egyes pontjainak teljesítése magával az élettel való találkozást jelenti. (Pl. védd és gondozd a hasznos madarakat! A táborozáskor gondozd ruhádat! Tanulj meg főzni, sebet kötözni stb.) Amit itt felsoroltam, azzal még nem merül ki az iskola és az élet közti kapcsolat megteremtésének minden lehetősége. A pedagógusnak egy percre sem szabad megfeledkezni ezen feladatról, mert csak így érjük el célunkat. Vagy ahogy a költő mondta: „Ha élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz.“ SIDÓ SZILVESZTER tanító Az irodalmi nevelés újszerű problémáiról Teleki Tibor adjunfcus ezt írja a Szocialista Nevelés novemberi számában: „Irodalomoktatásunknak nem lehet más feladata, mint megtanítani tanulóinkat olvasni, valamint az irodalmi művek és az élet jelenségeinek világnézeti, erkölcsi és esztétikai értékelésére.” Azt hiszem, ezzel a célkitűzéssel mindenki egyetért. Igen helyesen határozza meg — nemcsak ő, hanem a magyar nyelv és irodalom szakbizottsága — az irodalomtanítás feladatait. Csakhogy ez mindjárt bajokkal, problémákkal kezdődik. Miért? Mert van új tanterv, de nincs hozzá könyv. Ez főleg a 6. és 7. évfolyamban baj. Ugyanis a bizottság nem 185
