Szocialista Nevelés, 1963. szeptember-1964. augusztus (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 1. szám - Török Matild: A tanulók aktivizálása a szlovák nyelvórákon

-okoz (ilyenek például az ismeret­len szavak, a sajátos, az anyanyelv­től eltérő nyelvi szerkezetek, szó- kapcsolatok stb.). Az előre jól át­gondolt kérdések, a helyes válaszok aktivizálják az egész osztályt. Fo­kozatosan aktualizáló kérdéseinkre a tanuló beszéljen saját iskolájáról, környezetéről, gondolatairól, ta­pasztalatairól stb. A tanító az osz­tály nyelvi színvonala és érdeklő­dése szerint vezeti, irányítja a be­szélgetést. A tanító leleményessé­gétől függ, hogy a beszélgetés élénk, ötletes, fordulatos legyen, s hogy minden tanuló tevékenyen vegyen részt benne. Biztatással, bátorítással, a kisebb siker el­ismerésével aktivizálhatjuk a gyön­gébb tanulókat is. Csak így szokják meg gondolataikat önál­lóan, bátran, gátlás nélkül kifejez­ni. A tanulók az ügyesen irányított beszélgetést nagyon szeretik, ér­deklődéssel vesznek részt benne. Látják a tanulás gyakorlati fontos­ságát és munkájuk eredményét. A tanulók aktív részvételét biz­tosítani kell a tanítási óra minden mozzanatában: a számonkérésben, az új ismeretek átadásának módjá­ban, az ismeretek általi készség- fejlesztésben, a házi feladatok ki­jelölésében. A szlovák nyelvi órát élvezetessé, élénkké, változatossá teszik a szemléltető képek, diafil­mek, a magnetofon és hanglemezek használata. A nyelvi óra elengedhetetlen kö­vetelménye a változatosság. Vál­toztassuk a tanulók tevékenységét és a tananyagot is! Az olvasmány kérdés-feleletben való feldolgozá­sa után beszélgessünk, utána ír­junk, énekeljünk, szavaljunk vagy játsszunk. A nyelvtani gyakorlatú­kat váltsuk fel lexikai és fogalma­zási készséget fejlesztő gyakorla­tokkal. A tanulók aktivizálását, a nyelv- gyakorló készségek fejlesztését nagymértékben elősegítik a játé­kok, melyeknek a tartalma társal­gás, tehát a nyelv gyakorlati hasz­nálata. A jól irányított játék köz­vetlen, természetes beszédhelyzetet teremt, a tanulókat beszédre ösz­tönzi, és fokozza a tanulási kedvü­ket. Minden játékot megfelelő időben és mértékkel kell alkalmaz­ni, figyelembe véve a tanulók élet­kori sajátosságait. A játékot úgy irányítjuk, hogy mindig a tanult anyag körében mozogjunk, így a játék nemcsak szórakozást jelent, hanem egyúttal szerves része a tanítási folyamatnak. Pl. gyakorol­juk valamelyik tárgykör szókin­csét a melléknév helyes használa­tával, a jövő idő képzésével, a mondatalkotással stb. A játék be­vezetéséhez felhasználásához a ta­nítási órán tanítóinknak segítséget nyújt Dorota Polívková — Hry pro jazykové vvucováni c. könyve, SPN Praha, 1963. A szlovák nyelv tanítását min­den évfolyamban az elmúlt iskolai év tananyagának ismétlésével kezdjük. Sok-sok ismétléssel, gya­koroltatással alakulnak ki az auto­matikus reflexek, a kifejezéshez szükséges jártasságok és készsé­gek. Ismétlő óráinkon meggyőző­dünk a tanulók ismereteiről, kész­ségeiről, megtudjuk, mit sajátítot­ták el és mit nem. Kiegészítjük, elmélyítjük azt az anyagrészt, amelyet a tanulók felületesen bi­zonytalanul sajátították el, hogy ennek segítségével munkánkat eredményesebben folytathassuk. Az ismétlő órák sokszor unalma­sak, nem eléggé érdekesek a tanu­lók számára, mert a tanító egy­hangúan vezeti a gyakorlást, nem teszi változatossá, életszerűvé. Nem helyes az ismétlést csak for­18

Next

/
Thumbnails
Contents