Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 1. szám - Jelenünk és jövőnk
Rád gondolok most, hazánk Ifjúsága, tanulj ámulnl, ne vedd könnyedén, hogy ezredévnyit tört e kor előre, s minden napunk egy nagy hősköltemény. Várnai Zseni: Tanul] ámulni, hazám ifjúsága Jelenünk és jövőnk Az új tanévet pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusára való felkészülés jegyében kezdjük meg. Ez pedig minden eddiginél nagyobb feladatok elé állít bennünket. — Dolgozó népünk minden nagyobb eseményt munkával köszönt, s így van ez most is; hiszen e hónapokban lelkesedéssel s mind nagyobb munkasikerek elérésével készül pártunk történelmi jelentőségű kongresszusára. így van ez rendjén, hiszen a XII. kongresszus ragyogó jövőnk távlatairól határoz majd, szocialista hazánk dolgozó milliói pedig már a jelenben e boldog jövőért, kitűzött céljaink megvalósításáért munkálkodnak. A jelenben a jövőért, a mában a holnapért dolgozunk, s mennyivel inkább érvényes ez a mi munkánkra, a tanító új típusú embert formáló tevékenységére. Hiszen a kicsi elsősökből, akik néhány nappal ezelőtt lépték át az iskola küszöbét, a jövő nemzedéket, a kommunista társadalom emberét kell felnevelnünk. Tehát már az új tanév küszöbén tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a magunk területén becsülettel teljesíteni tudjuk kitűzött feladatainkat. Dolgozó népünk számára már rendszeressé, szinte megszokottá válik, hogy pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, amikor a jövőnk terveiről tárgyal, mindig meghallgatja a dolgozó milliók véleményét. így történt ez most, a XII. kongresszus előtt is. Milliók vesznek részt a kongresszusi anyag megvitatásában, a „szocialista társadalmunk további fejlődése távlatainak“ kidolgozásában. Hazánk polgárai ezekben a napokban ismerkednek meg jövőnk ígéretes távlataival. A párt- és tömegszervezetek országszerte széleskörű politikai munkát fejtenek most ki annak érdekében, hogy hazánk minden polgára ne csak megismerje, hanem magáévá is tegye pártunk célkitűzéseit. S pedagógusainkra ebben a munkában is nagy szerep hárul. Bár gyakran hangsúlyozzuk és ez esetben sem tagadjuk, hogy a tanító elsősorban tanító, s ezért mindenekelőtt az iskolában kell minél tökéletesebb oktató-nevelő tevékenységet kifejtenie, a jó tanító oktató-nevelő tevékenysége azonban túlhaladja az iskola kereteit. A jelen időszakban különösen fontos megjegyezni, 1
