Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)

1961-03-01 / 3. szám - Fűzfői Pál: Palántanevelés az iskolai gyakorlókertben

3 ezrelékes oldatban 15 percig áztatjuk, majd a magot kiszedjük, és két órán át formalinoldatban áztatott és kicsavart rongyba göngyöljük. A magot ezután langyos, száraz, árnyékos helyen meg­szárítjuk és lehetőleg 24 órán belül el­vetjük, nehogy a csíraképességből. ve­szítsen. A magot jól előkészített, elegyenge­tett, deszkalappal lenyomkodott és be­melegített melegágyba, vagy ha meleg­ágyunk nincs, akkor ún. szaporítóládákba vessük. Legalkalmasabbak a 60 cm hosszú, 30 cm széles és 7 cm magas szaporító­ládák, melyeknek az alja lyuggatott le­gyen, hogy az esetleges túlöntözéskor a felesleges viz elfolyhasson. Ha az isko­lai gyakorlókért részére rendelkezésre álló földterület kicsi, vagyis a palánta­szükségletünk is csekély, ajánlatosabb a palántákat ilyen szaporító ládákban ne­velni, mivel ezt könnyen hordozhatjuk, napos ablakba rakhatjuk, üveglappal le­fedhetjük, szükség esetén meleg helyi­ségbe vihetjük, vagyis könnyen biztosít­hatjuk a palánták fejlődéséhez az opti­mális feltételeket. A mag csírázásához melegre, vízre és levegőre van szükség, fényre tehát nem. Az ágy talajának 18 — 22 C°-osnak kell lennie, hogy a zöldségfélék csírázása normálisan menjen végbe. Ezért különö­sen, ha szaporító ládákkal dolgozunk, ajánlatos a talajhőmérséklet ellenőrzése, főképp csírázáskor. — A csírázó mag ön­tözése igen fontos feladat, az ágy vagy a szaporító láda feltalajának sohasem szabad kiszáradnia, mert ha a csírázó mag nem kap elegendő nedvességet, el­pusztul. Ezért a szükségnek megfelelően napjában többször 20 — 25 C°-os vízzel permezetésszerűen öntözzük meg. A kikelt palánták már nem kívánnak olyan gondos és állandó öntözést, mint a csírázó magvak, de azért itt is óvatosan kell eljárnunk, főképp az öntözővíz hő­mérsékletére kell vigyáznunk, ül., ha a fiatal palántákat hideg vízzel „leforráz­zuk", fejlődésükben elmaradnak, esetleg el is pusztulnak. Az öntözést mindig a délelőtti órákban végezzük, hogy estig a levelekről a viz felszáradhasson. Ha ui. a levélzet éjjel is nedves marad, könnyen különféle gombabetegségek léphetnek fel. — Mind a melegágyak, mind pedig az üveglappal letakart szapo­rító ládák levegőjének a hőmérsékletét naponta néhányszor ellenőrizzük. Ha az ágyak levegőjének a hőmérséklete na­gyobb az előírtnál, azonnal szellőztessünk a melegágyi ablakok felemelésével, vagy a ládákat fedő üveglap levételével vagy eltolásával. A 15 — 22. napon megjelennek az első lomblevelek. Ekkor kell a palántákat át- tüzdelnünk. A tűzdelés ugyan, többlet- munkát jelent, de kifizetődik, mert így a végleges kiültetéshez sokkal fejlettebb, erőteljesebb és edzettebb növénykéket kapunk. — Az első lomblevél megjele­nésekor tehát a palántákat jól öntözzük meg, vékony falemezből faragott pálcika segítségével szedjük ki a földből, gyö­kereiket egyformán kissé kurtítsuk le, majd az előre elkészített melegágyba vagy másik szaporító ládába keresztkötéses so­rokban áttűzdeljük, A gyökérzet lekurtí- tásának nagy a jelentősége, mivel ezután a palánták sokkal dúsabb, elágazóbb és rostosabb gyökérzetet fejlesztenek, és a kipalántálást is jól tűrik. Arra is ügyel­jünk, hogy tűzdeléskor a palántákat egé­szen a sziklevélig süllyesszük a földbe, ezáltal zömökebbé válnak. Szabadföldi kiültetéshez a palántákat ajánlatos egy­szer tűzdelni, viszont a melegágyi hajtás­hoz kétszer tűzdelt palántákat neveljünk. A jól kezelt palánta zömök, szára rövid, levelei kemények és sötétzöld színűek; viszont a rossz palánta megnyúlt, hosszú­szárú és gyenge, levélzete ritka és sár­gás színű. Megnyúlik a palánta, ha túl sűrűn vetettük, ha túl melegen nevel­jük, ha nem kap elegendő levegőt és messze van az ablaküvegtől. Ezeket a hibákat tehát okvetlenül el kell kerülni. A borús időben csírázott palántákat óv­juk a hirtelen erős napfénytől, mivel a sziklevelek és a zsenge lomblevelek rneg- pörkölődhetnek, ami aztán fejlődésükben erősen visszaveti őket. . A palánták szabadföldbe való kiülteté­sére 4 — 6 lombleveles korukban válnak alkalmassá. Kiültetés előtt a növényeket fokozatosan hozzá kell szoktatnunk a külső időjáráshoz, ezért a nevelési idő­szak vége felé meg kell kezdenünk az edzésüket. Edzéskor a hőmérsékletet, a talaj és a levegő nedvességét fokozatosan csökkentjük, a fényellátást pedig javít­juk. Az ágyakról eleinte csak nappal, később éjszakára is levesszük az abla­kot ( + 8 C°-ig). A szaporító ládákkal is hasonlóképpen járunk el. Az öntözést is csak a legszükségesebb minimumra csökkentjük. A palántákat a végleges helyre való kiültetésük előtt 2—3 órával jól öntöz­zük meg, hogy a talaj kellően átnedve­sedjék, mert így könnyebb a palántákat 86

Next

/
Thumbnails
Contents