Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)

1961-03-01 / 3. szám - Az összehasonlítás módszere a földrajz tanításában

Az összehasonlítás módszere a földrajz tanításában

A földrajztanítás módszereinek egyike az összehasonlítás módszere, melynek egy tantárgyban sincsen olyan fontossága, mint a földrajzban, mégpedig mind a területi leíró, mind a fizikai vagy gazdasági földrajzban. Az előírt földrajzi tananyag túlnyomó része megköveteli a folytonos összehasonlítást valamennyi fokon. Természetesen külön előírt formája ennek a módszernek nincsen, hozzátartozik a tanító előadásához, a diákokkal az átvett anyagról való beszélgetésekhez, a földrajzi jelenségek megfigyeléséhez, valamint a térképolvasáshoz is.

Az új tananyag tényeit a legtöbb esetben a legközelebbi (tehát jól ismert) környezet megismerésénél szerzett ismeretekkel és tapasztalatokkal hasonlítjuk össze.

A leíró földrajzban az egyes országok fekvéséről, kiterjedéséről, domborzati viszonyairól, népességéről, gazdasági termeléséről stb. beszélünk. A tények megismeréséhez tankönyveink számos statisztikai anyagot sorolnak, amelyek sok esetben igen fontosak. De maga a számadat mit sern mondana a diáknak, sőt csak túlterhelné emlékező képességét, ha nem folyamodnánk az összehasonlításhoz. Vegyük elsősorban a kiterjedés megértését. A Szovjetunió földrajzának tanításában megállapítjuk, hogy kiterjedése több mint 22 mill. km2. A diákok ezt megjegyezhetik ugyan, talán el sem felejtik, de a

Szovjetunió területi kiterjedéséről csak akkor van helyes fogalmuk, ha hozzáfűztük, hogy kb. 180-szór nagyobb, mint hazánk területe.

Vagy vegyük a népesség sűrűségének kérdését. A diák megjegyzi, hogy pl. Hollandia Európa legsűrűbben lakott országa, ahol 1 km2-ren átlag 342 ember él, Iz- land pedig a leg gyérebben lakott ország, ahol a népsűrűség km2- kint csak 2 ember. Fölösleges 'számadathalmozás lenne, ha ezeket az adatokat minden egyes ország átvételénél nem hasonlítanánk ösz- sze hazánk népsűrűségi adataival (108).

A domborzati viszonyok tárgyalásánál felsoroljuk a hegyrendszereket, ezeknek főbb részeit, a legmagasabb csúcsokat, a nagyobb kiterjedésű síkságokat, a hegyrendszerek geológiai összetételét, a vidék növénytakaróját, eredeti állatvilágát stb. Ha pl. Albániáról beszélünk, megjegyezzük, hogy az ország domborzati viszonyai hasonlítanak Jugoszlávia, Görögország és Olaszország domborzati viszonyaihoz, ahol hasonlóképpen az ország túlnyomó része magas hegyekkel borított vidék, a hegyek geológiai felépítésében mindhárom országban jelentős helyet foglal el a mészkő. Ennék következtében mindegyikében lényeges területeket foglal él a karsztos vidék, sok a búvópatak, barlang, szakadék, Hasonló a növényvilág és ebből ki84