Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-02-01 / 2. szám - A házi feladatokról / A szovjet pedagógiai irodalomból
52 szovjet pedagogy [vodiiUmbóí A házi feladatokról A „Národnoje Obrazovanyie” c. folyóirat 1960. szeptemberi számában megjelent „Tanítani aktív-, alkotó-mó on” cikksorozatából. Jelen cikkünk válasz Moszkaljenkó „Hogyan formáljuk a tanítási órákat” c. cikkére. Az orosz eredetinek kivonatos for- d.tása. } Az utóbbi években a pedagógiai társadalom fokozott figyelmet szentel a tanulók túlterhelése kérdésének és ezzel kap- csalatosan az otthoni tanulás problémájának. A tanítók általában támogatják K. Moszkaljenko gondolatát, ameiy szerint az iskola átszervezését lehetetlen megvalósítani anélkül, hogy megszüntessük a tm.tási órán a régi, passzív tanítási módszert, valamint anélkül, hogy teljesen kiküszöbölnénk a tanulóknak házi feladatokkal való túiterneiését. A tamtási órákon való munka átszervezésére vonatkozólag K. Moszkaljenko egész sor gyakorlati magolüást javasol. Az a véleménye, hogy a tanítás és a tudás ellenőrzésének folyamatát. amelv°t e'diq különválasztottak, egyesíteni kell; hogy a taiiiCaS didcc, tehat. az egész cuin.iaai óra folyamán, annak minién szakaszán rögzíteni, szilárdítani kell a tanulók tudását; hogy a házi feladatokat, amelyekkel a tanulók jelenleg túl vannak terhelve, s amelyek áttekintése és ellenőrzése aránytalanul sok időt rabol a tanítási órákból, a minimumra kell csökkenni, s jellegüket meg kell változtatni; továbbá meg kell szüntetni a házi feladatok osztályzását. Szerinte a nyolcéves iskolák programját házi feladatok nélkül is el lehet sajátítani. Mindezt szó nélkül elfogadhatjuk-e? K. Moszkaljenko elvtárs a házi feladatokat a tanítási óra ráadásának, toldalékénak tekinti, amelyet a legjobb felszámolni. Azonban — ha már feltétlenül szükségesek — úgy nagyon mértékletesen ajánlja azokat alkalmazni. Egyetértünk vele abban, hogy a házi feladatok jellegét meg kell változtatni, de az egyáltalában nem jelenti, hogy azokról le kell mondani. Megegyezünk azzal a nézetével is, nogy a ^tanúmnak a tananyagot alapjában vévé a tanítási órán keil elsajátítania, sok tantárgynál azonban a házi feladat elkerülhetetlen. A jelenlegi tanterv tananyagterjedelme, a tankönyvek tökéletlensége mellett, komoly otthoni munka nélkül szó sem le iet alapos tuuás elsajátításáról, bármily mesterien is bírná a tanitó a pedagógia mó <- szereit. Természetesen, egy jól sikerült fizikai vagy kémiai k.sénec, az iro alom vagy történelem tanítójának gördülékeny, szaoatos előadása, valamely tétel módszeres magyarázata mély s eltörülhetetlen nyomokat hagy a tanuló emlékezetében. De pl. a trigonometria tanítójának bármily ügyeskedése is hasztalan lenne, ha a tanulók otthon nem oldanának meg számos példát. Ne felejtsük el, hogy a tanulás komoly munkát jelent, s a tanulót a gyakorlati életre készíti elő. Nem elégedhetünk meg azzal, amit a tanuló a tan tási órán nyer. Kiegészítő munkára van szükség, amely a tan.tási órán szerzett ismereteket meg- rögzíti, megszilárdítja; s ezt a célt szolgálják a házi feladatok, amelyeket rendszeresen kell megszervezni. Kétségtelen, tanulóink túl vannak terhelve. A felsőbb osztályokban különösen ez a túlterhelés más beteges tünetekre is vezet, amelyekre Moszkaljenko elvtárs igen helyesen rámutat. Mi hát a teendő? Először is meavizs- gálni, bonckés alá venni a házi feladatok jellegét és terjedelmét minden egyes osztály szemszögéből és minden egyes tantárgy kapcsán. Meg kell szüntetni egyes tanítók önkényes eljárását e tekintetben.
