Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-02-01 / 2. szám - Jeso Bartolomej: Néhány szó a tanító óratervének elkészítéséhez
44 J e s о : Néhány sző a tanító óratervének elkészítéséhez módszertani felépítését mondják fontosnak. Feltehetjük a kérdést; vajon a tartalom vagy a forma egymagában biztosítja-e az óratervben lefektetett óravázlat sikeres gyakorlati eredményét? Bizonyára nem, mert az óraterv elsődleges célja, hogy visszatükrözze mind az óra tárgyát, mind az óra helyes levezetésének módszerét. Tehát az óratervben fel kell tüntetni, hogy mi lesz az óra tárgyalási anyaga és hogyan fogjuk azt levezetni. Feltétlenül fontos, hogy a fe- leltetés tervezetét is feltüntessük és a kérdéseket pontos rendbe foglaljuk. Azt is jelöljük meg, hogy mind a feleltetésnél, mind pedig az új anyag rögzítésénél milyen kérdéseket intézünk egyes tanulókhoz és az egész osztályhoz. Ez azért fontos, mert a helyes kérdések megválasztásával köny- nyen megállapíthatjuk, hogy a tanulók mennyire sajátították el az anyag lényegét. Továbbá az ügyesen összeválogatott kérdések rávezetik a tanulókat arra, hogy maguk is egyszerűbb, önálló következtetéseket és általánosításokat vonjanak le. Az óraterv készítésénél figyelembe kell venni a különböző óra- típusokat., ezek lehetnek: új ismereteket közlő, a tanulók önálló munkájára fordított, valamint ellenőrző, ismétlő és rendszerező órák. Itt tekintetbe vesszük az óratípusok módszertani fe^píté- sét, vagyis az óratervünket az óratípusoknak megfelelt módszerek alapján állítjuk össze. Azonban — amint a tapasztalat mutatja — a különböző tantárgyak órái általában a következő részekből tevődnek össze: 1. Adminisztratív teendők. 2. Az előző anyag kikérdezése. (A tanító adjon kérdést a régi anyagból is, azonban a feltett kérdés álljon lehetőség szerint logikus kapcsolatban az előző anyag kérdéseivel.) 3. Kapcsolat a régi anyaggal, a tanuló rávezetése az új anyag megértésére, az óra ismertető része. 4. Az új anyag közlése. 5. A nyert ismeretanyag rögzítése. 6. Általános érvényű következtetések levonása, néha kapcsolat létesítése a következő órával. 7. A házi feladat megmagyarázása. Az óraterv összeállításánál nagy súlyt kell fordítanunk az óra időrendi beosztására, mert az egyik előfeltétele az óra sikeres levezetésének. Tekintetbe kell venni, hogy ez összefüggésben van a tanulók életkorával is. Mások a követelmények pl. a feleltetésnél és az új anyag közlésénél az 1—5., mint a 6 — 9. vagy a 9—12. évfolyamban. A tanítónak az óra helyes felépítése es az anyag jó kiválasztása érdekében előkészülés előtt meg kell határoznia az óra helyét az egész évi anyagban, majd ki kell tűznie az óra célját. Mit jelent „az óra helye”, és hogyan határozhatjuk meg ? Amikor átgondoljuk az óra tartalmát, megállapítjuk egyben az óra jellegét is, pl. hogy gazdasági kérdéssel fog foglalkozni, vagy az osztályharc kérdéseivel, vagy kultúrtörténettel stb. így a tanító megállapítja, hogy az adott téma az órák melyik láncszemét alkotja. Ezzel már meg is van az óra kapcsolata az előbbi órákkal. Ily módon az óra helyének
