Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-10-01 / 2. szám - Nemzetiségi iskoláink konferenciájából
52 Onódi: Nemzetiségi iskoláink konferenciájából tanítványaink kikerülve az életbe vállvetve dolgoznak majd az osztály nélküli társadalom teljes kibontakozása érdekében a szlovák, cseh, ukrán dolgozókkal. Az ilyen munkára van hivatva előkészíteni tanulóit az iskola. S ha az életben, a munkahelyen is egy üzemben, egy EFSZ-ben fog dolgozni a szlovák illetve magyar tanuló, akkor miért ne készülne fel az életre is az egy igazgatóság alatt működő iskolában. Természetesen ezen összevonásnak megvannak a politikai, személyi és anyagi feltételei. Politikai feltétel, hogy a tanulók, szülők tisztában legyenek az összevonás előnyeivel; személyi feltétel, hogy az igazgatóság minden egyes tagja tökéletesen bírja mindkét tanítási nyelvet, valamint a tanítói kar több tagja tanítson mind a magyar, mindpedig a szlovák tannyelvű osztályokban. Az összevonás anyagi feltétele a közös iskolaépület, az összevonás által gazdagabb felszerelés és az optimális osztálylétszám (az alapfokú kilencéves iskolánál maximum a 27, a második ciklusú iskolánál a 12—20 osztály!) betartása. Lihocký elvtárs hangsúlyozta: ahol mindezek a feltételek nincsenek meg — ott előbb ezeket meg kell teremteni — és csak azután kell egy igazgatóság alá vonni az iskolákat. Hangsúlyozta, hogy ez nem terminushoz kötött feladat. Ahol az összevonás megtörtént, de a sikeres összevonás valamelyik feltétele még nincs meg az iskolában, úgy ott azonnal segíteni kell a helyzeten. Az igazgatóság kétnyelvűsége a közös iskola munkájának helyes irányítása és ellenőrzése szempontjából alapvető követelmény. A szlovák nyelv tanításában előforduló hiányosságok egyik oka az is, hogy iskoláink nem minden esetben rendelkeznek képesített szaktanítóval. Gyakran maga a tanító sem ismeri tökéletesen a nyelvet. A járási iskolai és kultúrügyi szakosztályok nem minden esetben gondoskodtak megfelelő tanerőkről, és nem fordítanak elég gondot a tanítók szlovák nyelvoktatására sem. Helyes tehát az, hogy az iskolaügyi hatóságok kötelezővé tették a tanítók számára a három éves szlovák nyelvi stúdiumot, melynek megsegítése végett az elmúlt nyáron jól sikerült tanfolyamokat rendeztek országszerte. Az új óratervben az irodalmi nevelés külön tantárgyként szerepel. Szükséges intézkedés ez, mert az irodalomtanítás eddigi tartalmával és tanítási módszereivel nem értük el a kívánt nevelési célt. Gyakran csupán az írók életrajzára és más faktografikus ismeretekre fektették a fő súlyt, de kevésbé elemezték az irodalmi műveket. Sok időt fordítottak egyes osztályokban a régi irodalom tanítására, és aránytalanul kevesebb időt szántak a cseh, szlovák és magyar haladó és szocialista irodalom tanítására. Az új tanterv alapján a 6. osztálytól heti két órában külön tantárgy: az irodalmi nevelés keretében fogunk foglalkozni irodalommal. Mint ismeretes, új módszer az is, hogy az irodalmi nevelés keretében a magyar irodalomból vett szemelvényeket magyarul, a szlovák és cseh irodalmi szemelvényeket pedig szlovák nyelven fogjuk tanítani. Ez azonban megkívánja, hogy az irodalmi nevelés tanítója tökéletesen ismerje mind a magyar mind a szlovák nyelvet és irodalmat. Tehát már az 1961,/62-es iskolai évben a 6. és 7. évfolyamban a tanulók két nyelven tanított irodalmi nevelésben részesülnek. Az új intézkedések természetesen nemcsak a nyelvtanításra és az
