Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)

1961-09-01 / 1. szám - Iskolareform és matematika tanítása

Iskolareform és a matematika tanítása

27

letektől. A betűabsztrakciónak azonban nem az azonosságokon és az egyenleteken van a kizárólagos alkalmazási területe. Legalább olyan fontos alkalmazási területe a képlet, amelyhez így anélkül juthatunk el, hogy a tanulókat egyidejűleg az azonosság és az egyenlet fogalmával terhelnénk. Az aritmetikai feladat általános megoldása közvetlenül vezet ugyan a képlethez, a képlet azonban mégsem olyan fogalom, amelyet ne lenne szükséges külön tanítani. A képlet felállítására való képesség nélkülözhetetlen a szöveg alapján történő egyenletfelállításhoz, és tudjuk, milyen nehézségeket okoz ez később a tanulóknak. Emellett az is szükséges, hogy foglalkoztassuk a tanulókat a képlet helyettesítési értékeinek a kiszámításával is, különböző adatok esetén. Ez sem megy magától, és az erre való képesség nélkülözhetetlen később a függvényfogalom megértéséhez. Az sem közömbös szempont, hogy a fizika a 7. osztályban már képleteket állít fel. Helyes és szükséges, hogy a matematika tanítása e téren is idejében alátámassza a fizika tanítását. E képletfogalom ismerete alapján a 8. osztályban a tervezet szerint keressük a lineáris egyenlet többtagújának különböző helyettesítési értékeit, és ábrázoljuk a konkrét lineáris függvényt, megismertetjük a lineáris egyenlet grafikus megoldását.

Jelenlegi tantervűnk a geometria anyagát úgy osztja el, hogy az 5 — 6. osztályban letárgyalja, szemléletes módszerekkel az egész terület-, felszín- és térfogatszámítást, a 7. osztályban pedig elkezdi a geometriának azt a feldolgozását, amelyet „rendszeresnek” szoktunk nevezni.

A tervezet a matematikatanítás feladatai között hangsúlyozza a logikus gondolkodás képességére való nevelés feladatát, amivel összhangban áll -a formális ismeretek kiküszöbölésére irányuló törekvés a racionális számfogalom, az egyenletek stb. tanításában. A tervezet elismeri és érinteti lenül hagyja az 1958-as tanterv világnézeti megalapozottságát, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a matematikai fogalmakat és igazságokat a valóságból absztraháljuk és a valóságra alkalmazzuk. Ezt a törekvést csak erősíti a tervezet a számítások megbízhatóságának vizsgálatával. Elismeri és érintetlenül hagyja a tanterv nevelési feladatkitűzését, amely szerint a matematika tanításának hozzá kell járulnia a tanulók helyes emberi, szocialista magatartásának, kommunista erkölcsének kialakításához. A matematika tanításának erre főként az értelmesen végzett, logikailag ellenőrzött munkára való neveléssel van lehetősége.