Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-09-01 / 1. szám - Iskolareform és matematika tanítása
26 Iskolareform és a matematika tanítása 5 — 6. osztályban a tanulók a törtszámnak csak azzal a könnyebben alkalmazható értelmezésével ismerkednek meg, hogy a törtszám az egység részeiből összetett szám. Ez az értelmezés segíti őket az egészből a résznek, a részből az egésznek a meghatározásában. Mindkét műveletet egységen át történő következtetéssel végzik el a tanulók ezekben az osztályokban, nem formális szorzással vagy osztással. Nem a tartalom és a forma egységének megbontását jelenti az, ha a tanulók a formát csak a tartalom alapos megértése után sajátítják el, hanem éppen ennek az egységnek a megőrzését, mert így szabadulhatunk meg a tartalom nélküli forma uralkodásától. A tantárgyak közötti összhang mármost azt kívánja, hogy még a 6. osztályban más tantárgyak is elégedjenek meg a következtetéssel a törttel való formális szorzás és osztás helyett, pl a fizika a fajsúly számításánál. A tervezet a 7. osztályra helyezi át a törttel kapcsolatos nagyobb fogalmi nehézségeket. Itt mutatjuk meg a tanulóknak, hogy az egészből a részre, másrészt a részből az egészre történő következtetéseket miért célszerű szorzásnak, ili. osztásnak nevezni, és hogyan lehet ezeket a műveleteket röviden végrehajtani. A 7. osztályban vezeti be a tervezet továbbá a törtnek hányadosként való — végső — értelmezését, és itt foglalja ezzel az értelmezéssel egységbe mindazt, amit a törtekről tanítottunk. A tervezet úgy teremt helyet ennek az anyagnak a 7. osztályban, hogy megszünteti a százalékszámításnak a törtektől elkülönített tanítását. A százalékérték és az alapérték számítása már a 6. osztályban elkezdődik, de a százaléklábnak a számítása természetesen a 7. osztályra marad, miután a törtet mint arányt értelmeztük. A tervezet ilyen módon az anyag átcsoportosításával a törtek tanítását két évről három évre húzza szét. Hosszabb érési időt biztosít a törtfogalomnak, és az érési idő végét egy évvel későbbre helyezi. Egy év alatt a tanulók jelentős értelmi fejlődésen mennek át, ezért remélhető, hogy a törtek tanítása így eredményesebb lesz. Újszerű, fontos gyakorlati követelmény a tantervtervezetben annak konkrét számításokhoz kapcsolt vizsgálata, hogy nem pontos, kerekített vagy közelítő -pontosságú értékekkel való számítások esetén az eredmény mely számjegyei megbízhatók. A gyakorlati számítások megkövetelik az eredmény pontosságának ismeretét. Az általános iskolában még nem gondolunk a hiba számításba vételével kapcsolatos általános megállapításokra, tételek, szabályok tanítására, csak arra gondolunk, hogy néhány konkrét esetben felhívjuk a tanulók figyelmét a pontosság korlátáira, az adott konkrét számítás analízise útján. A tervezet elgondolása szerint ellentétes jellegű mennyiségek puszta bemutatása azoknak előjelekkel való megkülönböztetése és a számegyenesen való ábrázolása már a 8. osztály előtt megtörténik, de a negatív számokkal végzendő műveletek továbbra is a 8. osztályban maradnak. A tervezet szerint a betűabsztrakció bevezetése korábban megtörténik, mintsem azt a 8. osztályban azonosságok és egyenletek felírására használnánk. A 7. osztályban betűk segítségével általános alakban oldunk meg egyszerű aritmetikai feladatokat. Azt mondhatnók, ezzel elszakítjuk a betűabsztrakciót annak alkalmazásától: az azonosságoktól és az egyen-
