Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)

1961-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Módszertani megjegyzések az 5. évfolyam eddigi magyar olvasó- és nyelvtankönyvéhez

Hasák: Módszertani megjegyzések az 5. évf. eddigi magyar tankönyvéhe;

2J

Az igemódok c. fejezetben is beszéljünk inkább kijelentő módról. A „jő” helyett válasszunk más példát.

A igeidők c. fejezetből ki kell hagyni a „szenvedés” szót, és az első mondatot így kell módosítani: „A cselekvés, történés vagy a jelenben megy végbe, vagy már elmúlt, vagy a jövőben fog végbemenni.”

Az idők képzése helyett inkább „Az igék ragozásáéról beszéljünk, s ennek a fejezetnek az első mondatát módosítsuk így: „A kijelentő módban az igét mind a három időben ragozhatjuk.”

A feltételes mód c. fejezet első mondatát így kell módosítani: „1. A feltételes mód jelen idejének a mód jele: -ná, -né, -na, -ne.”

Minthogy a határozószó nem tartozik a névszók csoportjába, törölni kell ebből a fejezetből (226. oldal).

A gondolati főnevekkel kapcsolatban az „erény” az ötödikes tanuló számára túlságosan igényes példa. Helyette inkább az öröm, szorgalom, lustaság és ezekhez hasonló főneveket kell említeni, amelyek közel állnak a gyermekhez.

A határozósző c. fejezetben (228. oldal) a tankönyv az igekötők között felsorolja a kevésbé használatos „által” és „szerte” régies igekötőket, viszont nem említi meg a mai beszédben is igen gyakran előforduló „át” és „meg” igekötőket. A helyesírási szempontból ún. „nehéz szó”-ra, az át-ra külön is felhívjuk tanítóink figyelmét. Ezt az igekötőt állandóan szerepeltetni kell a helyesírási gyakorlószövegekben.

A határozókra vonatkozó zárójeles megjegyzéseket nem tekinthetjük kötelező tananyagnak, mert a tanulók részletesebben csak ebben az évfolyamban fognak róluk tanulni.

A névutó c. fejezetben (228. oldal) a tankönyv a névutók felosztását így magyarázza: „A névutókat kétféle szempontból csoportosítjuk:

1. a határozók minősége szerint, 2. a névszókhoz való viszonyuk szerint.

1. A határozók minősége szerint a névutók lehetnek stb.” Ha ezt a részt nem fogalmazzuk meg egyszerűbben, feltétlenül a formalizmust támogatjuk.

A névutók felsorolásával kapcsolatban ebben az évfolyamban elegendő, ha a helyhatározót és az időhatározót kifejező névutók állandó gyakorlása mellett igyekszünk megvilágítani a miatt és a végett névutók közötti értelmi különbséget. (A tanuló nem betegség végett hiányzik!)

A névelő (230. oldal) meghatározását ajánlatos így megfogalmazni: „A névelő olyan szó, amely a névszó előtt áll, és azt fejezi ki, hogy ez a szó ismert, határozott dolgot jelent-e vagy határozatlant.” A fejezet

3. bekezdésében levő magyarázat nem tartozik az ötödikes tanulókra, azért nem tekinthető alaptudást biztosító ismeretanyagnak. Hasonló okok miatt kell kihagyni ezen az oldalon A módosítószók c. fejezet harmadik sorát: „vagy a beszélőnek a mondatokhoz való viszonyát fejezik ki.”

Külön felhívjuk tanítóink figyelmét, hogy a 4. évfolyam tananyagának 24 oldal terjedelmű áttekintésében jóformán alig van begyakorlásra szánt feladat (mindössze kettő).

Az 5. évfolyam tananyagát a következőképpen kell módosítani:

A „Több állítmány egy mondatban” problémájával még a felsőbb évfo-