Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Módszertani megjegyzések az 5. évfolyam eddigi magyar olvasó- és nyelvtankönyvéhez
20 Hasák: Módszertani megjegyzések э.* 5. évf. eddigi magyar tankönyvéhez A 151. oldalon közölt népdal szövege sem időszerű, mert nálunk már jó néhány éve nincsenek gazdák, hanem EFSZ-ek. Az említett népdalt más, hasonló témájú dallal kell helyettesíteni. A tankönyv részében több a módosítani való. A változtatások általában vagy módszertani jellegűek ,vagy pedig azért váltak szükségesekké, hogy a nyelvtan tanítása egyszerűbb legyen és a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével jobban megfeleljen a mai élet követelményeinek. Egyik-másik módosítás a nyelvtani terminológia egységesítését szolgálja. Kívánatos például, hogy a 207. oldalon (és a további fejezetekben is) a „jelentő mondat” helyett a „kijelentő mondat” kifejezést használjuk. Ez a változtatás azért fontos, hogy a 10 — 11 éves tanulók ne tévesszék össze a jelentő mondatot a jelen idővel. Ugyanezen az oldalon a Feladatban nincs ok rá, hogy a kijelentő mondat ne szerepeljen az első helyen, hiszen éppen ez e mondatfaj fordul elő a leggyakrabban. A „második, átdolgozott kiadás”-sal kapcsolatban (209. oldal b) bekezdés) meg kell magyarázni a tanulóknak, hogy olyan második kiadásról van szó, amely egyúttal átdolgozott kiadás is. Ugyanezen az oldalon a kettősponttal foglalkozó fejezet felsorolásában mindössze két madárfajta szerepel, s e rövid felsorolást a stb zárja le. Ne szoktassuk rá a tanulókat az ilyen hirtelen befejezett felsorolásokra! Az előbbi példamondatot feltétlenül egészíttessük ki 2—3 madárfajtával. A könyv megemlíti, hogy „gondolatjellel szoktuk elválasztani a közbeékelt mondatokat is” (210. oldal). Ez a megállapítás példamondatok nélkül az 5. évfolyamban nem mond a tanulónak jóformán semmit. A közbeékelt mondatokat legalább 2 — 3 példamondaton kell szemléltetni. A hivatalos rövidítések közül a PSK-t ik kell hagyni, mert 1960. június 30-án megszűnt. Helyette szerepelhetne az SNR (— Slovenská národná rada — Szlovák Nemzeti Tanács). Az ige c. fejezet második mondatát így kell érthetőbbé tenni a tanulók számára: „Tehát az ige kifejezhet cselekvést (ír, olvas, játszik), létezést (van, volt), történést (hosszabbodik, rövidül). A stb. nem kell; használatával ezen a fokon még nagyon csínján kell bánni. Minthogy a magyar nyelvben a szenvedő igék kihalóban vannak, nem alkalmasak arra, hogy a történést érzékeltessük velük. Az átható és át nem ható ige fogalmával az 5. évfolyamban fölösleges a tanulót terhelni (214. oldal). Mind a két bekezdést ki kell hagyni. A gyakorító igék közül töröltetni kell a kéreget-et, mert társadalmunkban erre az igére már nincs szükség. Helyette más igét kell választani (pl. keresgél, nevetgél, szedeget). A lökdös sem szerencsés példa, mert a tanulókat „gyakorlásra” csábítja. Az igeragozás c. fejezet első mondata fölösleges. Kezdjük inkább így: Az igével nemcsak cselekvést fejezünk ki, hanem egyúttal megjelölhetjük vele a cselekvő személyt, a cselekvés tárgyát, idejét és módját (215. oldal). A személynévmások meghatározását így kellene módosítani: „Azokat a szavakat, amelyek többnyire személyek nevét helyettesítik, személynévmásoknak nevezzük.”
