Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-11-01 / 11. szám - Van- szükség napirendre? / Szülők iskolája

380 Nyelvművelés néznetek. Ha azonban a cselekvés személyét nem akarjuk megnevezni, vagy ha állí­tásunk általános érvényű, akkor a főnévi igenevet nem ragozzuk: Meg szabad nézni (mindenkinek, bárkinek); kellene venni egy új magnetofont; le kell hajolni; nem szük­séges idejönni; könnyelműség ilyet csinálni; fölösleges annyit fáradozni. Amint látjuk,, e két forma között különbség van, éljünk tehát velük ilyen értelemben: Nem ritka eset, hogy a főnévi igenév mellett -nok, -nek rágós névszó áll. Mivel e raggal már rámutatunk a cselekvés logikai alanyára, ilyenkor nem szükséges ragozni a főnévi igenevet. Helyes tehát mind a két forma: A diáknak tanulni kell (vagy: tanulnia). Nektek ezt nem szabad hallani (vagy; hallanotok). A 8. évfolyamnak ma orvosi vizs­gálatra kell menni (vagy: mennie). A ragozatlan alakot inkább a közbeszédben, a rágós formát pedig a választékosabb stílusban használjuk. Ügyeljünk azonban itt is az értel­mi különbség pontos, szabatos, kifejezésére, mert mást jelent: A felelősnek engedel­meskedni kell. És: A felelősnek engedelmeskednie kell. Marikának szólni kell. És: Ma­rikának szólnia kell. Felhívjuk tanítóinkat, hogy küldjék be szerkesztőségünkbe a NYELVMŰVELÉS c. ro­vatunkkal kapcsolatos kívánságaikat, kérdéseiket. — Célunk, hogy minél nagyobb se­gítséget nyújtsunk pedagógusainknak a helyes nyelvhasználat, a nyelvkultúra ápolása terén. Van-e szükség napirendre? A kőkerítés mögött még frissen zöldéi a pázsit, s ha nem áll előt­te két iskolatáskás kisdiák, nem is mutatna semmi jel arra, hogy már október van. Október közepe, s már rendszeresen lüktető ütemben fo­lyik a munka az iskolában. Ez a két kisdiák — úgy látszik azonban — nem rendszeresen tanul s végzi feladatát, mert akkor nem ír­ná lázas gyorsasággal a kőkerítésen a leckéjét. Kicsit odasandítottam. Hát bizony egyiknek sem válik dí­szére ez az irkafirka, amit ott mű­velnek! S vajon miért ezen a ké­nyelmetlen helyen írják sebtiben a leckét, s nem otthon nyugodtan, kényelmesen az asztalnál? Valószí­nűleg jó szüleik nem vezették ná­luk a pontos napirendet, s csak pillanatnyi parancsokat, utasításo­kat adnak, azoknak teljesítését nem ellenőrzik s azért rekedt ki a lec­keírás a — kőkerítésre. Alighanem akadnak olyan szülők is, akik azt kérdik: nem felesleges a napirend­ről beszélni? A sok munka mellett még napirendet is összeállítani! Mire jó ez az újabb megterhelés? Pedig ez tévedés, nagy tévedés: a

Next

/
Thumbnails
Contents