Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-11-01 / 11. szám - Van- szükség napirendre? / Szülők iskolája
Szülők iskolája 381 napirend éppen könnyebbé teszi a sok munka elvégzését, áttekinthetővé az elvégzendő feladatokat. Mert mint ahogyan pénzünket, jövedelmünket is be kell osztanunk, kiadásainkat is be kell terveznünk, az időnkkel is éppolyan tervszerűen kell sáfárkodnunk, s gyermekeink idejét is gondosan szét kell parcelláznunk, mégpedig úgy, hogy minden szükségesre jusson idő. Ha tervszerűtlenül szétaprózódik gyermekünk egész napja, a már fáradt gyermek este még sok olyan feladat előtt áll, amit már nem képes elvégezni, s így az vagy az utolsó percekre marad, és természetesen csak felületesen, összekapkodva végzi el, vagy pedig a szülő készíti el a feladatot helyette. Ez azután erősen rányomja bélyegét a gyermek előmenetelére az iskolában, s a tanuló meg is szokja a kapkodó, felületes munkamódszert, s végül is képtelen rendes, pontos, munkát végezni. A napirend bevezetése egészségi okokból is roppant fontos. Mint ismeretes — Pavlov szerint az agy ugyanazon centrumát nem szabad huzamosabb ideig megterhelni, a testi és szellemi munkának harmonikusan kell váltakoznia, így jön létre a helyes testi és szellemi egyensúlyozottság. A napirendet ennek a szabálynak szem előtt tartásával kell összeállítani. A fejlődő gyermeknek a munka után rendszeres kikapcsolódásra, pihenésre, játékra is szüksége van, tehát helytelen az, ha csak a munkát, tanulást osztjuk be gyermekünk napirendjébe. A pihenést, játékot, házimunkát, sportot, szórakozást szintén be kell osztani, s annak teljesítését is szükséges ellenőrizni. Nagyon kell ügyelni arra is, hogy a gyermek otthon ne éljen ideges, ingerült légkörben, a napirend egyes pontjait ne ráförmedés, állandó dirigálás formájában tartassuk be, a szülő segítsége pedig ne legyen túlzott, ne váljék állandó mankóvá, amely nélkül már lépni sem tud a gyermek. A napirend összeállításánál nem lehet sablonosán eljárni, a gyermek korát, egyéniségét, képességeit szem előtt tartva, a család általános helyzetét alapul véve kell a napirend egyes pontjait lefektetni. Például másfajta a napirend egy közepes s más egy kiváló képességű tanulónál, más egy szilaj, mozgékony, egészséges, mint egy kissé beteges, kíméletre szoruló gyermeknél. A napirend egyes pontjainak időtartalmát másképpen ütemezzük be egy 7 éves, s másképpen egy 12 éves gyermek részére. Más a napirend ott, hol a gyermekek napközibe járnak, s más ott, ahol az édesanya nem jár munkába, vagy pedig van otthon nagymama. Másképpen kell a napirendet összeállítani falun, s másképpen városban, más a helyzet sokgyermekes családban s más, ha egy gyermekről van szó. A szülők egyéni helyzetükből kiiindulva gyermekeikkel együtt állítják össze a család körülményeinek legmegfelelőbb napirendet. Szükség esetén tanácsot kérhetnek a tanítótól, nevelőtől, vagy más tapasztalt pedagógustól. Az étkezések idejére hagyjunk bővebben időt, s iktassunk be a napirendbe egy órácskát program nélkül, s vegyük számításba egyes pontok időbeli eltolódását. Nyárra természetesen aztán lazább, inkáb a házi munkákra vonatkozó napirendet állítunk ösz- sze. Mindebből azt látjuk, hogy a napirend nem valami általános merev forma, ahová gyermekeink életét
