Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-03-01 / 3. szám - Terjeszkedő kötőszavaink / Nyelvművelés

83 NYELVMŰVELÉS Terjeszkedő kötőszavaink A kifejezésbeli egyszerűségre való törekvés helyes és kívánatos. Nem szabad azonban ezt az elvet úgy értelmeznünk, hogy emiatt az idők folya­mán kialakult nyelvi eszközök készletét csökkentsük, összezsugorítsuk. Ezzel szegényítenénk a nyelvet, és fokoznánk egyhangúságát. Már pedig ez történik például kötőszókészletünkkel is. Sokan még úgy érzik magukban, hogy egyik-másik kötőszavunk provinciális hangzású, népi izű, tehát kerül­ni kell őket. Mások pedig előszeretettel hódolnak az idegen kötőszavaknak, gondolván, hogy ezzel előkelőbbek, választékosabbak lesznek sítlusukban. Főleg e két felfogásból erednek azok a hibák, amelyeket kötőszavaink használatában tapasztalhatunk. Leggyakrabban előforduló hibák: egyes kötőszavaknak a mellőzése vagy helytelen használata, idegen minták sze­rint használt kötőszók. Egészen röviden kitérünk most néhány ilyen hi­bára. a) Semmi kifogásunk nem lehet az és, s kötőszavak használata ellen. Használjuk őket az irodalmi és a köznyelvben is. Meglepő azonban, hogy a rengeteg és, s mellett alig vagy egyáltalán nem fordul elő a meg kötőszó, pedig nagyon is alkalmas egyenértékű mondatrészek vagy mellérendelő kapcsolatos mondatok egybekapcsolására, pl.: ügyes is meg szorgalmas is, a piros meg a kék szín, a könyvekben meg az újságok hasábjain is; száz meg száz ember szeretett volna bejutni stb. A meg kötőszócskával nagyon ügyesen enyhíthetjük a sok és, s keltette egyhangúságot. Ne féljünk használatától. Szakkönyveink ezekben a meg­szokott mondatokban is ajánlják használatát. És aztán. Ezer és ezer ember nézte végig a mérkőzést. Helyesebben: Hát aztán? Ezer meg ezer ember nézte végig a mérkőzést (Vö. Magyar nyelvhelyesség, 278). A hát szócs­kától meg különösen tartózkodunk..Legföljebb az egyszerű emberek szájá­ba merjük adni. Pedig hány mondatban helyettesíthetnénk vele az és, s-t. Talán nem jól hangzanak az ilyen mondatok. Hát te mit művelsz? Hát te hogy kerültél ide? — Ne higgyük, hogy választékosabb stílusra vall ilyen­kor az s kötőszó: S te mit művelsz? S te hogy kerültél ide? Ime, két kötő­szó helyett legalább négyet használhatunk. Helytelenül járunk el akkor is, amikor az és, s kötőszóval ellentétes mondatokat vagy szembeállított mondatrészeket fűzünk egybe, pl.: Neked kellett volna szólnod, és nem nekem. Engem vonnak jelelősségre, s nem téged. — Még az ellentét árnyalatainak megjelölésére is vannak kötősza­vaink: de, ellenben, azonban, pedig, hanem, ám, mégis. Kár tehát őket ki­szorítanunk a kapcsolatos és, s-sel. Az előbbi mondatok így hangzanak he­lyesen: Engem vonnak felelősségre, nem pedig téged. Neked kellett volna szólnod, nem pedig nekem. b) Terjengő kötőszavaink közé tartozik az amennyiben szócska is. E kö­tőszót akkor használjuk helyesen, jogosan, ha a főmondat értelmét kor­látozzuk, megszorítjuk vele. Rendszerint megkívánja az amennyiben rá­mutató szócska kitevését a főmondatban, pl. Annyiban segítek neked,

Next

/
Thumbnails
Contents