Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Péter László: Hogyan szerveztük meg és hogyan végezzük a műhely- és termelési gyakorlatokat?
P ó f e r L.: Hogyan szerveztük meg a műhely- és termelési gyakorlatokat? 81 gének gyakori tehetetlensége sokszor zavart okozott, és nemegyszer az utolsó pillanatban kellett rögtönözve tervükön változtatni. Az egyes tanítók beszámolóiból kitűnt, hogy az előirányzott tervet nagyjából minden évfolyamban teljesíteni tudták. Milyenek is ezek a tervek? Havonta, az elméleti és gyakorlati rész egybekapcsolásával — aminek az időjárás esetleges változásait tekintetbe véve döntő jelentősége van — készítik és adják be az iskola igazgatóságának évfolyamonként az egyes tanítók. A munkaterv a következőket tartalmazza: Iskola: Iskolai év: Évfolyam: Munkaterv .............hónapra H é t : A tananyag (részletesebben): Az oktatás A tan. órák Megjegy. _______•______ helye: száma: Az oktatás helyének megjelölésénél gondolni kell mindkét csoport folyamatos foglalkoztatására, A megjegyzési rovatba a tervteljesítésről, esetleges átcsoportosításáról, és ha szükséges, az iskola igazgatóságától kért segítség, közbenjárás körülményeiről tegyünk említést. Az értekezlet hozzájárult, hogy minden tagozaton egy-egy tanító a bizalmi szerepében összekötő kapcsot képezzen a tanítók és az iskola igazgatósága között, hogy könnyebben és rugalmasabban lehessen intézkedni, és nagyobb legyen az áttekintés. Továbbá a gyűlés résztvevői jóváhagyták azt a javaslatot is, hogy minden második hónapban a műhely- és termelési gyakorlatok tanítóinak a biológia-tanítókkal együtt tárgykör (predmetová komisia) jellegű összejövetelük legyen, amikor is szakmai fejlettségük érdekében vagy rövid előadás, vagy pedig a rendelkezésünkre álló szakfolyóiratok bennünket szorosan érdeklő cikkeiről beszámoló hangozzék el. Mit eredményezett a munka alapos megszervezése? Az első gyűlés végén lefolyt élénk vita során kialakult az — ez idő szerint még személyes használatra készült — érdemjegy-mérce, tekintettel a gyakorlatok sajátos jellegére. Eszerint: Kitűnő osztályzatot kap az a tanuló, akinek a munkához való viszonya kifogástalan, teljesítményének a mennyisége és egyenlőre másodsorban — minősége a követelményeknek megfelel, közösségi szellemben gondolkozik és kezdeményező képességgel rendelkezik. Dicséretes osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a fenti követelményeknek megfelel, de hiányzik a kezdeményező képessége.
