Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Péter László: Hogyan szerveztük meg és hogyan végezzük a műhely- és termelési gyakorlatokat?
Péter L.: Hogyan szerveztük meg a műhely- és termelési gyakorlatokat? 79 Egyidejűleg felvettük a kapcsolatot a műhely- és termelési gyakorlatok folytatásánál számításba jöhető üzemek vezetőivel. Megindult a helykeresés: hol, melyik évfolyam mit is tudna végezni? Az ez irányban végzett tájékozódó tevékenységünket a járási pártvezetőségen az érdekelt üzemvezetőkkel tartott tanácskozással zártuk le. Szerződést kötöttünk a helybeli traktorállomással, szövetkezettel és a Nánai Állami Birtokkal. Az említett üzemek vezetőit dicséret illetti azért, hogy a szerződést nem tekintették csak papírdarabnak: azóta is tevékenyen támogatnak minket. Igaz, a támogatás kölcsönös, mert ha kell, segítségünk a termelési gyakorlatok keretében nem marad el. Azonban mindjárt a megindulásnál nehézségek is jelentkeztek. A traktorállomás igazgatósága — sem elméleti, sem gyakorlati téren — nem tudta biztosítani műhelyeiben a pedagógiai követelményeknek megfelelő oktatást. Saját termelési tervüket nem tudták összhangba hozni hetenkét egy napon két óra tartamára sem a mi követelményeinkkel. De tanítóink kezdeményezőképessége ezt az akadályt is legyőzte. Azóta a XI. osztály számára a mezőgazdaság gépesítésének tananyagával kapcsolatban a traktorról szóló részt az iskola épületében adja elő a traktorállomás kitűnő, lelkiismeretes, nagy felkészültségű előadója. Azzal, hogy a szemléltető eszközöket az iskolába szállítottuk, sokat nyertünk: nincsenek zavarok az órarendben, és időt takarítunk meg, mert nem kell a traktorállomásra és vissza vezetnünk a tanulókat. Mit és hogyan tanulnak tanulóink? A II. fokon általában hármas tagozású a tananyag. Ez felel meg leginkább körülményeinknek és adottságainknak. Éspedig ősszel tanulóink mezőgazdasági gyakorlatokat folytatnak az iskola kísérleti kertjében, télen az elég jól felszerelt műhelyben — (sajnos, a férőhely kevés) — fa és vas megmunkálásával foglalkoznak, tavasszal pedig újra mezőgazdasági irányban dolgoznak. Más a helyzet a III. fokon. Ott már többrétegű a tagozódás. A 9. évfolyam növénytermesztéséről, a 10. évfolyam az állattenyésztésről, a 11. évfolyam pedig a mezőgazdaság gépesítéséről részesül oktatásban. A növény- termesztés és állattenyésztés gyakorlati részét a helybeli szövetkezet, de nagyobbrészt az állami birtok gazdaságain folytatják. Hogyan szerveztük meg a munkát? Ezzel kapcsolatban az alábbiakban beszámolok a műhely- és termelési gyakorlatokat tanító oktatók-tanítók első gyűléséről, megbeszéléséről. Ennek és a további gyűléseknek feladata, hogy a) kiértékelje az elmúlt hónapban végzett munkát, b) kicserélje és átadja tapasztalataikat, és végül c) tájékoztassa az iskola igazgatóságát az anyagi szükségletekről. A munka kiértékelését a következő pontok szerint hajtottuk végre és végezzük a jövőben is:
