Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám - Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata
Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata 39 tele a helyi vonatkozások érvényesítése, ami szoros kapcsolatban áll a község és a vidék mindennapi életével. A fizika tanításának tartalma szorosabb kapcsolatot létesít a modern tudománnyal és technikával. Magában foglalja a mozgástant, a hangtant, a hőtant, a fénytant és elektromosságtant. Újabban a fizikához soroljuk a meteorológiai és csillagászattan alapismereteit is, és egyes olyan tudományágazatok alapismeretét, amelyek elősegítették a modern technika nagyméretű fejlődését (például a rádiotechnika és atomfizika alapjait). Elmélyítjük a termelés fizikai alapjaival foglalkozó elméleti és gyakorlati ismereteket, és gondot fordítunk a tanításnak a gyakorlatban való alkalmazására. Hangsúlyozzuk a demonstratív és frontális kísérleteket, a laboratóriumi munkát, a tanulmányi kirándulásokat, a filmet, és egyéb modern segédeszközök felhasználását. Rendszeresebben szorgalmazzuk a tudományos világnézet kialakítását. A kémia tanításában, melynek alapját a szerves és szervetlen kémia képezi, ezentúl a szerves kémia és a vegyi termelés alapjaival foglalkozó tananyag lép előtérbe. Több figyelmet fordítunk a kémiának az energetikában, a kohászatban, a gépészetben, földművelésben és a mindennapi életben való felhasználására. Az ásványtani anyagot a természetrajzban tanítjuk. Nagyobb jelentőséget nyernek a laboratóriumi kísérletek, a modern szemléltető eszközök használata és az exkurziók. Eltérően a nyolcéves iskola felosztásától, mely szerint a természet megismerésével foglalkozó tananyagot eddig különböző tantárgyakba sorozták (biológia, kémia, földrajz), a kilencéves iskola ezt a tananyagot a természetrajzban egyesíti. A hatodik évfolyamban a fontos gazdasági növények és állatok tárayalásánál a tanulókat rávezetjük a természet egyszerű megfigyelésére. Az anyag fiziológiai oldalával kapcsolatban tárgyaljuk azokat a kémiai alapismereteket, ásványtani és fizikai jelenségeket, amelyek fontosak a biológia tanításában. A 6,, 7., és 8. évfolyamban növénytant és állattant tanítunk, a 8. évfolyam anyagának nagyobb része az ember szervezetével és egészségtanával foglalkozik. A 9. évfolyamban rendszeresen átvesszük az ásványtant és földtant, befejezésül az élet keletkezését, a szervezet fejlődésének áttekintését. A természetrajz új értelmezése lehetővé teszi az anyagnak az élő és élettelen természettel való * egybekapcsolását, és lehetőséget nyújt arra, hogy a tanítást közelebb hozzuk különösen a földművelési termeléshez. Mindez hozzájárul a tudományos világnézet kialakításához. Kiemeljük a tanulók aktív munkájának és a modern tanítási segédeszközöknek a jelentőségét. A testnevelésben az egységes iskolai és iskolán kívüli rendszer érvényes. A fiatalabb iskoláskorú gyermekeknél a testnevelés fő feladata, hogy áz alapvető mozgási készséget fejlessze, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint eddig. A közepes iskoláskorú gyermekeknek az optimális fizikai megterhelés mellett el kell sajátítaniuk a helyes gyakorlás, főleg a gimnasztika és a könnyű atlétika technikáját. A sportjátékokban pedig meg kell követelnünk a koruknak és képességeiknek megfelelő teljesítmények elvégzését az időjárás kedvezőtlenebb feltételei mellett is. A testne-
