Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-12-01 / 12. szám - Lukovics Izabella: Hogyan tanítsunk az 1. évfolyam új számtantanterve szerint

390

Lukovics: Hogyan tanítsunk az 1. évf. új számtantanterve szerint

terjedő számokkal való számolásban nélkülözhetetlen és elkerülhetetlen, minthogy megkönnyíti később a 2. évfolyam tananyagának elsajátítását is.

A 20-ig terjedő szemléltető összeadás és kivonás lehetővé teszi, hogy a második tízesben is elmélyítsük a tanulók ismereteit. Külön kell hangsúlyozni a műveleteknek különböző tárgyakon való szemléltetéssel történő végzését, mert így megkönnyítjük a 10-es számkör átlépését, hiszen az anyagot már megelőzte a számok felbontása és kiegészítéssel való felbontása. Biztosan lesznek tanulóink, akik a példákat szemléltetés nélkül is megoldják. Ezt nem kell meggátolnunk, de szemléltetéssel itt is gyakran győződjünk meg arról, érti-e a tanuló a példát, pontosak, biztosak-e az elképzelései, a képzetei, tudja-e szemléltetni. Ugyanis a számtani műveletek szemléltetésével a tananyag elsajátítását biztosítjuk, elmélyítjük, az ismereteket tartóssá tesszük. Ne térjünk át túl hamar az elvont, szemléltetés nélküli számolásra, mert ez a korai áttérés a tananyag formális elsajátításához vezethet. Aki attól tart, hogy a könnyű példákkal nem fejlődik eléggé a tanuló gondolkozása, alkalmazzon szöveges feladatokat, ahol az iskolai munkát az élettel is ügyesen összekapcsolhatja. Az összeadást és kivonást a tankönyvben alkalmazottakhoz hasonló, egyszerű szöveges példákon gyakoroljuk. A számokat nem nagyobbítjuk, nem kisebbítjük (hánnyal több, hánnyal kevesebb), mert ez nem az 1. évfolyam anyaga. A számtankönyv nem ad a tizes kör átlépésére szemléltető példákat ezzel a tananyaggal kapcsolatban, azért ezt a tanítónak kell pótolnia.

Teljesen új anyagkör a tárgycsoportokon végzett cselekvő szorzás és osztás (10-ig, feljegyzés, írás nélkül). Ezeket a feladatokat a tanulók szívesen végzik, mert érdekesek; azért aránylag rövid időn belül el is sajátítják. Hiszen ilyen példákkal az iskolában, az életben gyakran találkoznak. A lényeg itt is a cselekvés helyes elvégzése, nem az eredmény megállapítása. Csak a cselekvés többszöri helyes elvégzése után hívja fel a tanító a gyermek figyelmét a ténykedés számbeli eredményére. Itt okvetlenül csak a gyermek életéből vett példákat alkalmazzunk. A számtankönyvben ehhez az anyagrészhez aránylag alkalmas kép és feladat található. Részletesebb, alkalmas utasítást a módszertani útmutató ad majd.

A méterrel, literrel, kilogrammal való mérés és a pénzzel való fizetés témakörében a tanulók ugyancsak önálló tevékenység, cselekvés alapján szerezzenek ismereteket és tapasztalatokat, tehát nem elméleti ismereteket, ahogyan ez történt.

Az idő meghatározása órákkal nem pusztán az óralap olvasására, hanem a gyermek mindennapi élete egyes időpontjainak meghatározására (hány órakor fekszel le, kelsz fel, hány órakor ebédelsz? stb.) irányul.

Térbeli -fogalmakkal is megismerkedik az 1. évfolyam tanulója. Itt ösz- szehasonlítja a tárgyak nagyságát (széles—keskeny, magas—alacsony), és felismeri, megnevezi a legismertebb mértani idomokat, testeket. Nem lehet itt szó elméleti jellegű ismeretekről, csak gyakorlati szemléltetés alapján történő helyes megnevezésről.

Az 1. évfolyam számtananyagának lényege a szám fogalmának kialakítása a számtani műveletekkel kapcsolatban.

Az új tantervben megtaláljuk a feladatok megoldásának és logikai fel-