Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám - Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata
38 Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata nizmus építésével hazánkban, és az ifjúságnak ezen a téren végzett munkájával, 2. megerősítse a tanulók tudományos világnézetét és az ateizmus alapjait, 3. beléjük oltsa a kommunista erkölcs alapjait. Az állampolgári nevelés tanítása szoros egységben történik a többi tantárggyal, valamint a CSISZ pionírszervezetének tevékenységével. A megfelelő számú témakör lehetővé teszi, hogy ezt a tangyárgyat összekössük az osztály, a község és az állam életével. Az állampolgári nevelést nem osztályozzuk. A történelemnek nagy jelentősége van az ifjúság kommunista nevelése szempontjából. Ez a tantárgy a csehszlovák történelem megismerésének központjában áll, háttérben a világtörténelemmel. Ezt a tantárgyat célszerűbben osztjuk be az egyes évfolyamokba. A 4. és 5. évfolyamban a nemzeti történelem egyes képeit ismertetjük. A 6, évfolyamban az ókort vesszük át történelmi képekben, a 7. évfolyamban világtörténelmi háttérrel a nemzeti történelmet tárgyaljuk a kapitalizmus kezdetéig, a 8. évfolyamban a kapitalizmus fejlődését az imperializmusba való átmenetig, a 9. évfolyamban a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól a legújabb időkig vesszük át a történelmet. Jobban kell hangsúlyozni a művészetek hatását, a honismeretet és a kulturális fejlődést. A földrajzban alaposabban ismertetjük meg a tanulókat a Csehszlovák Köztársaság, a Szovjetunió és a többi szocialista állam földrajzával, jobban megvilágítjuk a gazdasági és politikai kérdéseket, több figyelmet fordítunk a helyi vonatkozásokra és a térképolvasásra. A tananyagot arányosabban osztjuk el az egyes évfolyamokban. A 6. évfolyam anyaga a Csehszlovák Köztársaságnak az 5. évfolyamban tanult anyagára épül. A 6. évfolyamban átvesszük az általános fizikai földrajz elemi alapjait és Európa kivételével a világrészek földrajzát. A 7. évfolyamban Európa és a Szovjetunió földrajzát, a 8. évfolyamban a Csehszlovák Köztársaság földrajzát, a 9. évfolyamban a világ gazdasági földrajzának áttekintését tanulják. A földtannal foglalkozó anyagot a természetrajzban tanítjuk. A matematikában az 1—5. évfolyamban meg keil tanítani a négy alapműveletet, a mértékegységeket, és rá kell vezetni a tanulókat a szóbeli gyakorlati példák önálló megoldására. A 6. és 9. évfolyamban elmélyítjük az aritmetika tanítását. A geometriában újból tanítjuk a térmértant, és egybekötjük számítási feladatokkal. A síkmértanban fokozott figyelmet fordítunk a szerkesztési feladatokra és újból átvesszük a hasonlóság tételét. A geometriában mellőzzük a deduktív következtető módszert. A matematika tanításában igen fontos a számokkal való műveletek végzése, a következtető készség fejlesztése, a matematika gyakorlati alkalmazása és a tanulók gondolkodásának fejlesztése. Az 1—5. évfolyamban bevezetjük a honismeretet. Az 1. és 2. évfolyamban ez a tantárgy az anyanyelv szerves részét képezi, a 3. évfolyamtól kezdve önálló tantárgy. Ebben az évfolyamban a természet és a társadalmi ismeretek közlése képezi az anyagot. A 4—5. évfolyamban a honismeret két részre tagozódik. Az egyik a természetről, a másik a társadalomról szóló anyagot foglalja magában. A megismerés alapját ebben a tantárgyban a, megfigyelés és a tanulók munkája alkotja. A siker félté-
