Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám - Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata
Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata 37 képzőművészeti oktatás, gyorsírás, a lányok részére háztartástan) heti 2 tanítási órában. Ezenkívül a 3—9. évfolyam tanulói önkéntesen dolgozhatnak az érdeklődésüknek megfelelő, különböző technikai, művészeti szakkörben, és részt vehetnek az iskola által az ifjúság részére rendezett sportjátékokban, szintén heti 2 órában. A kilencéves alapiskola oktató-nevelő munkájának ez a nevelési rendszere lehetővé teszi, hogy a kilencéves alapiskolát elvégzett tanulók a II. ciklusú iskolában folytathassák tanulmányaikat. Az alapfokú kilencéves iskolában lényeges változások következnek be az egyes tantárgyak tartalmában és munkamódszerében, mégpedig egyrészt az iskolának az élettel való kapcsolata, valamint az ifjúság alkotó erejének fejlesztése szempontjából, másrészt a tanulók korának és egyéniségének tekintetbe vételével. Az oktató-nevelő munka bármely szakaszán nagyobb szerepet tölt be az időszerűség és a jövő kommunista társadalom szükségleteinek kérdése. Az anyanyelvben az eddigi tanítással ellentétben elsőrendű követelmény, hogy a tanulók szóban és írásban elsajátítsák az irodalmi nyelvet. Itt nagy súlyt kell fektetni az irodalmi nyelv szerkezetének megismerésére, a nevelési feladatokra és a tanulók gondolkodásának fejlesztésére. Jobban érvényesül a stilisztikai, továbbá a nyelvhelyességi szempont, valamint a rendszeres szómagyarázó gyakorlat. Sokkal több időt fordítunk a szóbeli és írásbeli gyakorlatokra. Az irodalmi nevelésben továbbra is fontos szerepet tölt be az irodalmi olvasás. A 6—7. évfolyamokban az olvasás a tematikus tervhez és irodalmi műfajhoz alkalmazkodik, a 8—9. évfolyamban időbeli sorrendet követ. Az erkölcs-politikai és esztétikai nevelés elmélyítése érdekében nagy súlyt kell fektetni a nemzeti irodalomra, rendszeresebben és többet kell foglalkozni az egyéni, iskolán kívüli olvasással, és az olvasásnál jobban kell aktivizálni a tanulót (kifejező olvasás, előadás, elbeszélés, dra- matizáció és a nyelvtanítással kapcsolatos stilisztikai tevékenység). Az orosz nyelvben a tanítás eddigi értelmezésével szemben fontos, hogy a tanulók úgy sajátítsák el az orosz nyelvet, hogy az olvasottakat ne csak megértsék, hanem az adott szókincs terjedelmében szóban és írásban is ki tudják magukat fejezni a munkával és az élettel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. Ezzel együtt nagyobb mértékben tekintettel kell lenni a művelődési és nevelési célkitűzésekre (hazafias nevelés, a szovjet nép iránti szeretet ápolása stb.). A 4. és 5. évfolyam tanítási módszere és tartalma most megfelelőbb lesz, hogy a gyermekekben már kezdettől fogva felébressze az orosz nyelv iránti szeretetet. Minden évfolyamban több időt fordítunk a szóbeli és írásbeli gyakorlatokra, megszüntetjük a passzív tanulási módszert, korlátozzuk az elméletet és az analízist. Az állampolgári nevelésnek fokozott nevelői jelentősége van, feladata, hogy: 1. megismertesse a tanulókat a Csehszlovák Köztársaság legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseivel, a szocializmus és kommu-
