Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - A családlátogatás kérdései / Szülők iskolája
Szülők iskolája 25 het, milyen családi esemény, otthoni ráhatás, körülmény indította el, váltotta ki a gyermek magaviseletében észlelteket. Célravezető módszer az is, ha a nevelő kérdéseket intéz a szülőkhöz azt tudakolva, ők vajon miben látják a gyermek megváltozott magaviseletének okát. A feltett kérdésekre adott válasz alapján a szülőtől megtudhatja a pedagógus a gyermek magaviseletének hátterét, megismerheti a szülők nevelési módszerét, nézeteit, véleményét. Gyakran a szülőkkel való beszélgetés következményeiként tudatosítja a szülő teendőjét, vagy értékelheti át eddigi nevelési módszereit. A szülők olykor a pedagógus véleménye, tanácsa folytán megerősítik, tudatosítják és követke- tényező, mely akaratát erősítené. Meg kell magyarázni a szülőknek, hogy a gyermek nevelése közben. De olyan eset is adódhat, amikor a szülő felismeri, hogy téves módszere, következetlensége okozza a gyermek helytelen magaviseletét. Néha beszélgetés közben a szülők munkahelyére, a napi politikai eseményekre terelődik a szó. Abban az esetben, ha a nevelő úgy látja, hogy a gyermek a családban nem kapja meg a helyes világnézeti neveléshez szükséges alapot, a pedagógus feladata, hogy szándékosan is politikai kérdésekre irányítsa a beszélgetés fonalát. így a nevelő megtudhatja azt is, hogy a szülők a maguk téves nézetei és beállítottságuknál fogva politikai szempontból helytelen irányban nevelik a gyermeket. Ez nem szolgálhatja természetesen a gyermek érdekeit, mivel nevelési szempontból azzal a következménnyel járhat a gyermekre nézve, hogy — miután azt kétfajta hatás és befolyás éri — jelleme képmutató lesz ,s hiányzik majd belőle az egyik legszebb emberi tulajdonság, az őszinteség. Hiszen az iskola és a család nézetei ilyen esetben döntő kérdésekben térnek el egymástól. így tehát a nevelési célok is merőben mások, s talán a szülő az iskola politikai jellegét is helyteleníti és „ellensúlyozza” is azt a maga módján. Az így elképzelt politikamentesség természetesen éppoly politikus, csupán* negatív értelemben. Nyíltan meg kell mondani a szülőnek, hogy az iskola politikai jellege mindenekelőtt a gyermek közvetlen érdekeit szolgálja, és az távolról sincs ellentétben a család érdekeivel, sőt azokat támogatja. Ilyen esetben természetesen a nevelőnek fontolóra kell venni a családnevelés megkezdését is. Amint már említettük, a családlátogatás előkészítése azt jelenti, hogy a pedagógus mielőtt meglátogatná a családot, átgondolja, milyen szempontok alapján fogja azt végezni. A szempontok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy azok a gyermek magaviseletére és tanulmányi előmenetelére vonatkozó kérdéseket öleljék fel. A szempontok vizsgálata alkalmából a nevelőnek alkalma van arról is meggyőződnie, melyek a gyermek tipikus hibái s melyek azok a hatások, amelyek ezeket előidézték. így bővítheti saját pedagógiai tapasztalatait is, hiszen a hibák legnagyobb része valóban tipikus egy bizonyos életkorban és adott feltételek mellett. Sokat vitatott kérdés az is, hogy a nevelő bejelentse-e a szülőnek a családlátogatás időpontját, vagy értesítés nélkül „lepje meg a családot”. A családlátogatás bejelentésének az az előnye, hogy a pedagógus otthon találja a szülőket, így nem fárad hiába. A bejelentést levélben vagy a gyermek útján szóbeli üzenet alapján közli a szülőkkel. Kétségtelen, hogy a bejelentett családlátogatás egészen más körülményeket, helyzetet teremt a családban, mint egy váratlan látogatás. Az szinte természetes, hogy az ilyen bejelentett családlátogatás kissé mesterkélt, és eltérő a normálistól, a mindennapitól. A szülő készülődik, úgyszólván felkészül erre. Ez a „felkészülés” azonban a legtöbb esetben nem a nevelés eredményeinek és problémáinak számbavételét jelenti, hanem csupán külsőségekre vonatkozik, mintegy reprezentálva azt, hogy a családban a gyermeknek a legjobb feltételei vannak a tanuláshoz s ott kedvező környezeti hatások érik. így hát a család valamennyi tagja feszült várakozásban készül a pedagógus látogatására, s ennek folytán olykor nagyon is érezhető a mesterkéltség. Szinte nem lehet ráismerni a család egyes tagjaira! Npm az elfogódottság tükröződik arcukon, hanem az aggodalom, hogy vajon a nevelő rendben talál-e mindent, s ezen elsősorban a külső körülményeket értik. Nyilvánvaló, hogy az így „megrendezett” családlátogatás veszít értékéből, hiszen a nevelőnek nincs alkalma meglátni, hogy a család hogyan él a maga természetes viszonyai közepette, nem nyer betekintést a családi élet mindennapos rendjébe, ehelyett egy mesterkélt, torzított helyzetet tapasztal, aminek alapján nem ismeri meg a családi környezetet, hanem igen téves és helyelen következtetések levonására is adhat okot az ilyen „megszervezett” látogatás-várás. A családlátogatás másik formája, amikor a nevelő nem jelenti be a szülőknek látó-
