Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - Az osztályszülői értekezlet megszervezése II. / Szülők iskolája
172 Szülők iskolája zéke gyakran meglepően finom s az a sokszor emlegetett „gyereklogika” sem olyan ártatlan és főleg nem lebecsülendő, mint amilyennek a legtöbb szülő azt hiszi, mivel abban sok gyakorlatosság és következetesség van (pl. az intelem és gyakorlat közötti kettősség felismerése.). A tanulóknak utólagosan sem kell tudomást szerezniük arról, hogy milyen célból készítették el szüleik jellemrajzát. Természetesen a szülőknek sem kell erről a gyermek előtt beszélni. A szülői jellemrajz tanulságait és az abból származó feladatokat nem a szülői értekezlet, hanem a fogadóórák alkalmával kell megtárgyalni a szülőkkel. Apák értekezlete A legtöbb iskolában azt tapasztalják, hogy az édesanyák még úgy-ahogy, de az édesapák egyáltalán nem, vagy csupán elvétve látogatják a szülői értekezleteket. Az a néhány édesapa sem érzi magát jól ott, aki eljár és a legtöbbször csupán néma szemlélője lesz a „mamák gyülekezetének”. Az apa szerepe és jelentősége a családban igen fontos, nevelési szempontból igen lényeges. Neki van a legnagyobb tekintélye a gyermek előtt. Sajnos a legtöbb családban az a helyzet, hogy a nevelés feladata az édesanyára hárul. Csak komoly esetekben vesz tudomást minderről az apa, rendszerint akkor, amikor úgy vélik, hogy éppen itt van az ideje, hogy az apa „beleszóljon” a dolgok menetébe”, amikor úgymond, kemény szóra van szükség és amikor már nem használ az anyai intelem. Az iskolának oda kell hatni, hogy felébressze az apák felelősségét a nevelés iránt. Ennek egyik módja, hogy az iskola megrendezi az apák értekezletét. Először ajánlatos egész iskolai méretben összehívni az apák értekezletét, ahol foglalkozni kell az apák szerepével a nevelés kérdéseiben és ezzel kapcsolatban fel kell vetni az apák felelősségét is. Nemcsak arra kell rámutatni, hogy az apának éppúgy kötelessége a nevelés, mint az édesanyának, hanem arra is, hogy az apa helyzeténél és tekintélyénél fogva hatékonyabban is tud nevelni, mint az édesanya, aki érzelmi elfogultsága miatt gyakran képtelen megválasztani a helyes nevelői álláspontot és módszert. Arra is utalni kell az előadásban, hogy milyen nagy szerepe van a nevelésben a szülők közötti nevelési összhang megteremtésének. Ez pedig szinte elképzelhetetlen, ha az édesapák távol tartják magukat a nevelés kérdéseitől. Az édesapának nem csupán „adott esetben” kell „beleavatkozni” a nevelésbe, hanem azt rendszeres feladatának kell tekinteni. Ezután sor kerülhet az apák osztályszülői értekezletére is. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az apák értekezletének összehívása igen tanulságos (meglátszik, nézeteik igen fontosak lehetnek és jól felhasználhatók a nevelésben, mivel felszólalásaik tartalmilag is magabiztosabbak, mint a mamáké). Az apák értekezletét mindaddig rendszeresen össze kell hívni és annak tanulságait közölni a „vegyes” szülői értekezletekkel, amíg nem válik természetes jelenséggé, hogy az apák eljárjanak a vegyes értekezletekre. Az apák értekezlete csupán akkor lehet sikeres, ha azt az iskola megfelelő módon előkészíti. Célszerű, ha az iskola módszertani levélben fordul az apákhoz, melyben elemzi az apák szerepét a nevelésben és meghívja őket az közelgő „apák értekezletére”, ahol ezeket a kérdéseket megtárgyalják. Az értekezlet vitaindító előadása elméletileg foglalkozzon az apák szerepével a nevelésben, majd gyakorlati példák segítségével mutassa be, hogy mire vezet az apa távolmaradása a nevelés munkájától, milyen következményei lehetnek a különféle szülői álláspontoknak és miért fontos a nevelési egység kialakítása a családon belül is stb. Ezután az értekezlet vitasson meg néhány olyan konkrét problémát is, mint pl. az apa és az anya nevelési módszereinek ellentmondásos alkalmazása. A nevelésben igen fontos szerepe van a gyermeket ért egységes ráhatásoknak, éppen ezért az apa és az anya eltérő nevelési módszerei a nevelés gyakorlati kérdéseiben károsan hatnak a gyermekre. Általános tapasztalat, hogy az apák nevelési elvei gyakorlatibbak. Éppen ezért az apák értekezletének gyakorlati jelentősége van. Egy-egy ilyen értekezlet után tapasztalható, hogy az apák érdeklődése fokozódik a nevelés kérdései iránt (a gyermek magatartásán is lemérhető, hogy odahaza jobban törődnek nevelésével). Manapság igen sok családban a nagyszülők gondjaira van bízva a gyermek a csaldában (mivel a szülők dolgoznak és a háztartás munkája a neveléssel együtt a nagyszülők vállaira nehezedik). A nagyszülők a legtöbb esetben enge-
