Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - Az osztályszülői értekezlet megszervezése II. / Szülők iskolája
Szülők iskolája 171 tekezlet iránt nagyobb az érdeklődés, ha j az osztály tanulói kultúrműsorral is sze- I regeinek az értekezleten. Hiba lenne azonban arra törekedni, hogy a szülőket csupán a kultúrműsor vonzza (gyermekük szereplése) a szülői értekezletre. A műsor csupán hangulati elemeket vigyen az értekezlet légkörébe, míg a szülők érdeklődését az értekezlet érdemi részét képező nevelési probléma keltse fel. Abban az esetben azonban, ha kultúrműsor is van a szülői értekezlet alkalmából, kezdetben az egész osztály tanulói szerepeljenek abban (énekkar, szavalókórus stb.). Később a szülői közösség kialakulása után a tanulók érdem és színvonal alapján való kiválogatása teheti tartalmilag értékesebbé a kultúrműsort. így az osztályfőnök az osztályban bizonyos feltételekhez köti a gyermek fellépését. A tanulók tehát kitüntetésnek, érdem alapján járó jutalomnak tekintik a szülők előtt való szereplést. A tanulók munkájának szemléltetésére az osztályfőnök kiállítást is rendezhet a szülői értekezlet alkalmából (rajzok, füzetek, kézimunkák, szorgalmi munkák kiállítása, vagy valamely érdekkör munkájának szemléltetése). A kiállítás anyaga álljon kapcsolatban azzal a problémával, melyet az osztályfőnök a szülői értekezlet alkalmából kíván megtárgyalni a szülőkkel. (Pl. ha az osztályfőnök azt tapasztalja, hogy a legtöbb családban helytelenül szervezik meg a tanulók szabaidejét, ezért ha a szülői értekezleten erről kíván beszélni, olyan kiállítást rendezhet, melynek anyagát olyan tárgyak képezik, amelyeket a gyermekek szabadidejükben készítettek. Ha azt kívánja bemutatni az osztályfőnök a szülőknek, hogy pl. milyen követelményeket támaszt a gyermekkel szemben, mutassa be a gyermekek írásbeli munkáját és adjon módot arra, hogy a szülők összehasonlítást tehessenek a gyermekek munkája között. Hasonló módon a szóbeli feleletek szemléltetését is bemutathatja, ha néhány tanuló feleletét hangszalagra veszi és azt meghallgattatja a szülőkkel.) Az ilyen módszer alkalmazásával a szülő láthatja, hogy gyermeke —a többi gyermekkel összehasonlítva — milyen eredményeket ér el az iskolában. így a szülő reális képet kaphat a gyermek iskolai munkájáról. Miután sikeres és eredményes volt a nyilvános szülői értekezlet, az osztályfőnök megfelelő előkészítés után olyan osztályszülői értekezletet is szervezhet, ahol a szülők személyével (azok jellemzésével) foglalkoznak. Ezt csupán abban az esetben lehet megvalósítani, ha a szülők megértik és tudatosítják, hogy a személyes példaadásnak mnyen szerepe és jelentősége van a gyermek nevelésében, és kívánják, hogy a gyermek szemszögéből nézve megismerjék a gyermek róluk alkotott véleményét. Miután az osztályfőnök ezt a kérdést alaposan megbeszélte a szülőkkel, közli velük, hogy mikor olvassa fel azokat a dolgozatokat, amelyeket a tanulók készítettek szüléikről (természetesen az illető szülő megnevezése nélkül!). A szülőkkel előzőleg közölni kell, hogy a gyermek hogyan látja a felnőttek cselekedeteit s miként vélekedik azokról, milyen benyomást gyakorol pl. a szülő magatartása a gyermekre stb. Meg kell magyarázni a szülőknek, hogy a gyermek értékelését azért jó ismerni, hogy lemérhető legyen, milyen hatással van a szülők magatartása, cselekedetei és nevelői eljárása a gyermekre. A gyermek értékeléséből megtudható, hogy a gyermek hogyan látja közvetlen környezetét s az milyen hatással van rá. Amilyennek látja a gyermek a szülőt, úgy fogadja meg annak tanácsait, végeredményben tehát ettől függ a szülő iránt érzett tisztelete és a szülő tekintélye is. A nevelés eredményessége szempontjából ezeknek a tényezőknek fontos szerepük van, éppen ezért hatásukat is ismerni kell. Ilyen előkészítés után természetesen a szülők érdeklődéssel várják a szülői értekezletet és kíváncsian, olykor talán szorongva tekintenek bele abba a tükörbe, melyet a fogalmazás eléjük tár. A tanulóknak nem kell tudniuk arról, hogy fogalmazványaikat közlik szüleikkel (ebben az esetben az nem lenne reális!). A szülőkkel is csupán a fogalmazványok elkészítése után kell ismertetni a tervezett szülői jellemrajzok megtárgyalását. A tanulók mint műfaji fogalmazványt készítik el a feladatot pl. Az én apám, vagy Az én szüleim címmel). A szülő és a nevelő szempontjából egyaránt hasznos az ilyen próbálkozás, mivel a gyermek szemszögéből nézve gyakran egészen másként festenek a dolgok, így a szülőknek alkalmuk van tapasztalni, hogy cselekedeteikben, magatartásukban, véleményükben figyelemmel kell lenni a gyermekre. A gyermek éber, figyelmes szemmel látja a szülőt, akinek igazság- és valóságér
