Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám - Gedei János: A matematika tanítás néhány tapasztalata

Bertók: A népköltészet szerepe az óvodai nevelésben

17

Ugyancsak figyelemre méltók a Kisfaludy-Társaság Magyar Népköltési Gyűjteményének népmeséket tartalmazó gazdag kötetei.

Említést érdemel, hogy a folkloristák nagy része a nép szociális és kulturális felemelését szívügyének tartotta. így Kálmány Lajos, aki a Tisza- vidék szegény néprétegénél gyűjtötte írásaival tett bizonyságot bátor, harcos meggyőződéséről, mivel népmeséin visszatükröződik az osztályharc. Pap létére számtalan megaláztatást kellett tűrnie a felsőbb egyházi hatóságok részéről, de még nyomorúságos helyzete sem tudta rákényszeríteni elvhű meggyőződésének megtagadására. Csrnoch Jánosnak, az akkori hercegprímásnak ezt írta egyik levelében: „Egykor az a vihar, amelyik most Oroszországban dúl, hazánkba is eljut, s elsepri az egyházi birtokokat, amelyeket a nép várva vár.”

A népmesék osztályozása, tekintettel az óvodai nevelésre:

Éles határvonalat vonni a népmesék között nehéz. Az óvodai nevelés céljait szolgálhatják a következő mesék:

1. Tündérmesék.

2. Tanító mesék: fajai az állatmese és allegorikus mese.

3. Tréfás mesék: fajai a gyermekmesék, melyeknek két változata játszik nagy szerepet, a láncmese vagy halmozó mese és a csali mese.

4. Reális mesék.

A leleményesség és ötletesség fejlesztésében használhatjuk a néptalányokat, a nagycsoportnál pedig a népmondát is.

(Folytatás)

Gedei János, Lučenec:

A matematika tanítás néhány tapasztalata

Hazánkban a felszabadulás óta az oktatásüggyel együtt nagyot fejlődött a matematika tanítása is. Fejlődött annak ellenére, hogy több helyen hiba is volt, hogy a fejlődés nem volt mindig egyenesvonalú. Elsősorban fejlődött azzal, hogy 8-éves iskolák létesültek nemcsak városokban, hanem a falvakban is.

Nagyot változott az oktatás tartalmilag is. Időrendben az volt a legelső, hogy eltűntek iskoláinkból a matematikának azok a részei, amelyek szorosan összefüggnek a kapitalista társadalommal. A kasszaskontó, rabat, az aranyérmék, ötvözetek, az ún. kereskedelmi számtan legjelentősebb része olyan anyag, amely a szocialista társadalom tagja számára nem fontos. A százalékszámítás természetesen ma is anyaga iskolai tanításunknak olyan értelemben, ahogy a dolgozók társadalmának szüksége van rá.

Gyakran ábrázolják a matematika tanítót úgy, mint egy titokzatos tudomány művelőjét, akinek órái sötét lidércként ülik meg a tanulók