Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám - Tolvaj Bertalan: A irodalmi kör szerepe a szocialista hazafiasságra való nevelésben
44 Tolvaj В.: Az irodalmi kör szerepe a szocialista hazafiasságra való nevelésben útja idején hasznát vette ennek. Nemzeti öntudata, költői sikerei nem gátolták abban, hogy nagyra becsülje a szlovák népi kultúrát. Ismeretes, milyen fiatalos tűzzel ropta a pozsonyi királyi ünnepségeken a liptói szlovákok juhásztáncát, az odzemokot, és milyen sikere volt. Nem véletlen, hogy a liptói Hybbén, ahol el van temetve, szeretettel és megbecsüléssel emlegetik a község szlovák dolgozói. Alig két évszázad múlva járásunk szülötte, a kis Borsi nagy fia, II. Rákóczi Ferenc vezetésével szabadságharcba indult a magyar, szlovák és a kárpátaljai ukrán nép, hogy közös ellenségétől, az osztráktól megszabaduljon. A nemzetek közötti összefogás gyönyörű példája volt ez a kuruc-felkelés. A közös harcból, a közös együttélésből érdekes magyar-szlovák kétnyelvű kuruc nóta is született: Hej, mikor én kuruc voltam Rákóczi vojnában, Cifra plachta-zasztavában, Jártam Oravában. Oravában, Ostrahában Olyan legény voltam, Húszát, kravát, volát, szvinyát Szedlákoktól bráltam. Ha valamit egész héten Robotéban nyertünk, V nedelába, do krčmába Na pivára mentünk. Az gajdéval, az huszlával Ulicában jártunk, Holubkákat zabigáltunk, Magyarul szpieváltunk. Ezt a kétnyelvű kuruc dalt éppen az egyik legjelesebb szlovák költő, Ján Kollár jegyezte fel és adta ki 1835-ben. A kuruckor forradalmi hagyományaira egyaránt büszke lehet minden jó érzésű szlovák és magyar dolgozó. A közös forradalmi hagyományok további állomása 1848 — 49. A forradalom egyik vezéralakja, a szabadságharc katonája, Petőfi Sándor sem volt szűklátókörű, csak a hazája határáig látó hazafi. 1847-ben Eperjes környékén és a szlováklakta vidékeken járva látta az elnyomott nép nyomorát, s így ír róla: • Te sem termettéi ám szakácsnak, Magyarország, édes hazám! A sült egyrészét nyersen hagynád, S elégetnéd más oldalán. Míg egyfelől boldog lakóid Megfúlnak a bőség miatt, Hát másfelől meg éhhalállal Megy sírba sok dicső fiad. Amikor Petőfi a jobbágynép felszabadításáról, az emberi jogok követeléséről beszélt, nemcsak a magyar népet értette alatta: a világszabadság jelszavát tűzte zászlajára. A nemzetek közötti összefogás hirdetője volt a századforduló legnagyobb magyar költője, a forradalom viharmadara, Ady Endre is. Szinte türelmetlenül, de mégis bizakodóan kiáltja bele századunk első nyugtalan évtizedeibe, a Dunatáj népei felé: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme-barrikádokon? i
