Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám - Csanda Sándor: Ady Endre és a szlovák irodalom
26 Varga István: Növénytani kísérletek meg. A kísérletnek az lesz az eredménye, hogy a sötétségben is növekednek a növények, de sápadtak lesznek, szivacsosak és túl hosszúra nyúlnak. A fény tehát nélkülözhetetlen a normális növekedéshez. Fototrópizmus. A szabadban élő növényt rendszerint minden oldalról fény éri. Ezért a fény hatása a növekedésre nem szembetűnő. Ha fényt azonban csak egy irányból kapja a növény, hatása azonnal szembetűnő és észrevehető. Egy ládát, vagy dobozt fényhasadékkal látunk el. Cserépben növesztett zabot, vagy mustárpalántát a ládába, vagy a dobozba helyezünk s azt fogjuk tapasztalni, hogy a növények a fénynyílás felé hajlanak. Geotrópizmus. Csírázó babszemet úgy erősítünk egy dugóra, hogy a gyökér vízszintesen feküdjön. A gyökér hegye lefelé, a szár felfelé görbül. Azután a természetes irányban nőnek tovább. A kísérletek hosszú sorát lehetne még papírra vetni, de csak a legszükségesebbek közül ragadtam ki néhányat. Kívánom, hogy ezekkel is tegyük iskolánkat a cselekvés műhelyévé. Csanda Sándor: Ady Endre és a szlovák irodalom. A felszabadulás előtt a magyar költők közül kétségkívül Ady Endre volt legnagyobb hatással a szlovák irodalomra. Míg Petőfiről, Aranyról és másokról régebben sokszor fenntartással, sőt ellenszenvvel is nyilatkoztak a szlovák értelmiség egyes nacionalista szemléletű képviselői, addig Ady művei a hozzáértő szlovák írók körében szinte általános elismeréssel találkoztak. A magyarul értő szlovák költők Adyban a konzervatív úri hagyományokkal szakító bátor forradalmárt s az új lírát, a modern költői kifejező eszközöket megteremtő művészt látták. Új fejezetet nyitott a magyar-szlovák kapcsolatok történetében a legkiválóbb magyar és a legjelentősebb szlovák költő verses üzenetváltása: A Magyar jakobinus dalának és „A nebude viac potlačených, zbitých” c. költemények közzététele. Nem véletlen, hogy Ady költészetének a világirodalom, de különösen a magyarral szomszédos népek irodalma számára rendkívül értékes jelentőségét először a szlovák nemzet legnagyobb költője, Hviezdoslav ismerte fel. ' Hviezdoslav felhívta a szlovák írók figyelmét Adyra, s alig találunk az első világháború után kibontakozó modern szlovák lírában olyan költőt, aki ne foglalkozott volna Ady műveivel. A XX. századi új magyar líra megteremtőjének a szlovák kulturális életben legbuzgóbb propagálójává Emil Boleslav Lukáč lett. Lukáč az első világháborútól kezdve napjainkig számos tanulmányban és költői alkotásában tett hitet Ady eszméi és költészete mellett. Különösképpen kiemelkedik Ady és a dekadenciái), melyben számos magyar kutatónál világosabban látja, hogy Ady nem sorolható egyszerűen a dekadens burzsoá költők közé. Rendkívül jelentősek voltak
