Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám - Kerékgyártó Imre: A fogalmazás tanítáának gyakorlata
8 Dr. Kerékgyártó Imre: A fogalmazás tanításának gyakorlata fogalmazást, olvastassuk fel az írásbeli munkát. Kerüljük el azt a gyakori hibát, hogy ilyenkor mindig ugyanazokat a jó fogalmazó tanulókat szerepeltessük. Engedjük szóhoz minél többször azokat, akik nehezebben boldogulnak. Vitassuk meg munkájukat, segítsünk nekik, hogy leküzdhessék hibáikat. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a szóbeli fogalmazásokat nem kell mindig leíratni. Sok tanító azzal zárja az ilyen gyakorlást, hogy leíratja odahaza az iskolában végzett szóbeli gyakorlatot. Ennek nem sok értelme van, a szóbeli fogalmazás elmondása önmagában is lezárhatja munkánkat. A dolgozatírás mindig önálló munkát követel a tanulóktól. Ez nem zárja ki a dolgozatok előkészítését. Kétféle előkészítésről beszélhetünk: a távolabbi és a közvetlen előkészítésről. A távolabbi előkészítés a témához kapcsolódó megfigyelések, gyűjtő munkák (szókincsgyűjtés stb.) megszervezését és az azonos műfaji körben mozgó gyakorlást jelenti. Ha pl. leírást akarok dolgozatként íratni, a dolgozat távolabbi előkészítését végzem a leírásra vonatkozó egyszerű ismeretek kialakításával, a leírás gyakoroltatásával (házi feladat, gyakorló órák). Arra mindenképp ügyelnem kell, hegy a dolgozat témáját előzetesen ne dolgoztassam ki a gyermekekkel, mert így a dolgozat nem jelent számukra semmilyen erőpróbát sem. Hasonló műfajú fogalmazásokat készítessünk, de ne azonosat. Pl. Jellemezzük egyik olvasmányunk hősét (reprodukció)! Gyűjtsük össze egy ismert személy tulajdonságait! Mondjuk el néhány szóval valakiről, hogy feladatait mindig becsülettel végzi el! írjunk le egy olyan jelenetet, amelyben az illető szavaiból ismerhetjük meg tulajdonságait (pl. okos, szerény)! Mutassuk be az illetőt munkája, cselekvés közben! A dolgozat: Miklós és György (összehasonlító jellemzés) más, mint ezek a gyakorlatok, de azok mégis ezt készítették elő. A közvetlen előkészítés a dolgozatírásra fordított órán, a füzetek kiosztása előtt történjék és rövid legyen! Jelöljük ki a témát! Magasabb osztályokban helyes, ha két téma között választhatnak a tanulók. Legtöbbször a témával egyidejűleg kész fogalmazásban közöljük a címet is, néha azonban megkövetelhetjük, hogy a tanulók maguk adjanak címet fogalmazásuknak. Pl. dolgozatot iratunk a legkedvesebb játékszerükről, és a tanulók a valóságnak megfelelően adnak címet: Az én babám, Kis vas- útam... Mindig meg kell határoznunk a követelményeket, pl. Jellemzést írjatok! Tulajdonságait saját szavatokkal mutassátok be, de szólaltassátok meg és cselekedtessétek is hősötöket. Idézzük fel a követelményekre vonatkozó ismereteket! Szükség szerint akkor is tarthatunk rövid anyaggyűjtő és szerkesztő beszélgetést. Természetesen mindez csak leírva látszik soknak. A valóságban pár percet fordíthatunk minderre, hogy kellő idő maradjon a dolgozatírás legfőbb mozzanatára: a tanulók elmélyült önálló munkájára. A siker biztosítására a tanítónak különös gonddal kell megválasztania a dolgozatok témáját. Legegyszerűbbek a reproduktív, tehát a csupán emlékezetre támaszkodó témák. Egy-egy egyéni vagy közös élmény elmondása, egy olvasmány meséjének leírása tartozik ebbe a körbe. A képzeletet is bekapcsoljuk, ha egy olyan szálon folytattatjuk a mesét, amely a valóságban, az olvasmányban nem játszott szerepet. Pl. A zsiványok
