Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám - Kerékgyártó Imre: A fogalmazás tanítáának gyakorlata
Dr. Kerékgyártó Imre: A fogalmazás tanításának gyakorlata 9 tanyája János vitéz távozása után. Képzeljék el tavasszal azt a tájat, amelyet a valóságban télen láttak! Egy múlt eseményt beleképzeléssel mondjanak el, mintha ők is aktív részvevői lettek volna! Legnehezebb az önálló gondolkodást kívánó téma, ebbe a körbe tartoznak az ún. kis értekezések. Pl. Miért tetszik nekem... c. elbeszélés vagy vers ? Miért nem szabad az iskola felszerelését rongálnom? Csak olyan témát válasszunk, amely megfelel a tanulók életkorának, amiről lehet, van mondanivalójuk. A dóig ozat ja vitással zárul a kör. A dolgozat javítása három mozzanatból áll. Első: a tanító gondos javítása. Ezzel kapcsolatban az Utasítások intézkednek, meghatározzák, hogy mennyi az a maximális idő, amennyi eltelhet a dolgozat megírása és javítása között, milyen jelekkel kell jeleznie a hibákat stb. Éppen ezért csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a javítást aprólékos gonddal végezze, s lehetőleg az érdemjegyen kívül néhány megjegyzést is írjon a dolgozatra, amellyel annak erényére vagy legkirívóbb hibájára is rámutat. A második mozzanat: a dolgozat eredményeinek megbeszélése. Kiindulunk a címből. Megállapítjuk, hogy a fogalmazásnak mindig a megadott címről kell szólnia. Ha van munka, mely ez ellen vétett, bemutatjuk (részleteiben), kijavítjuk. Felidézzük a követelményeket, a rájuk vonatkozó ismereteket. Bemutatunk helyes és hibás megoldásokat. Megbeszéljük, miért helyes az egyik, miért hibás a másik. Megtárgyaljuk a taglalást. Ha sok a hiba ezen a téren, bemutatunk néhány jó és rossz bevezetést. Rossz pl. ami nincs kapcsolatban a témával, hosszabb, mint a tárgyalás, frázisos stb. Ugyanígy járunk el a többi résszel is. Bemutatjuk és javítjuk a legtipikusabb mondatszerkesztési hibákat, a hibás szóhasználatot, a legáltalánosabb helyesírási hibákat. Lényegében tehát rendszerező összefoglalásként rövidítve mégegyszer végigjárjuk a dolgozatírás előtt megtett utat. Ebben természetesen nem törekedhetünk teljességre, az osztály jellegzetes hibái határozzák meg, hogy mely kérdésekkel foglalkozunk, melyeket mellőzünk. Végül bemutatunk egy különösen jó és egy relative jobban (az eddigiekhez képest fejlődést mutató) sikerült munkát. Ezzel kapcsolatban ügyeljünk arra, hogy az osztály előtt a hibás megoldást mindig névre való utalás nélkül, a jót mindig névvel mutassuk be. Egyetlen gyerektől se vegyük el megszégyenítéssel a további munkától a kedvet! A dolgozat javítás harmadik és egyben utolsó mozzanata: a hibák egyéni kijavítása. A füzeteket kiosztjuk a tanulóknak és azok a hibajelzések, valamint a közös megbeszélés alapján a megfelelő módon javított alakban írják le hibáikat. Nálunk az alsóbb osztályokban a tükörjavítás a szokásos (a paralell oldal a javítás számára mindig üresen marad), a felsőbb osztályokban egyes tanárok a dolgozat végén folyamatosan javíttatják a hibákat. Utasításaink értelmében szükség szerint a javítás két órát is igénybe vehet, ilyenkor két egymást követő szaktárgyi órát kell a közös, majd az egyéni javításra fordítani. Mindezek az elvek és ez a gyakorlat érvényesek azokra az iskolákra is, amelyekben több osztállyal egyszerre foglalkozik a tanító. Ezekkel kapcsolatban megjegyezhetjük azonban, hogy az ismeretnyújtásnak és a közös dolgozatjavításnak mindig olyan órára kell esnie, amelyen az adott osztály aktívan kapcsolódhat be a munkába. Az előzetes megfigyeléseket,
