Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám - Vajda Pál: Nagy magyar nevelők / Könyvekről
414 Könyvekről toktól — és politikai síkon mindig nyitott szemmel halad, hazája érdekeiért. Csécsi tanít és maga is tanul. A jezsuiták elől Patak Kisiskolájával — a kassai iskolával — menekül. Először Debrecenbe, majd Gyulafehérvárra. Már harminc éves, mikor végre ideje jut, hogy magát külföldön tovább képezze. Hollandiába megy, ahol megismerkedik Misztót- falusival és együtt dolgozzák ki a magyar helyesírás rendszerét. Nyelvtankönyvet írt. Otthon fáradhatatlanul dolgozott csaknem haláláig. Élete legszebb napja az volt, mikor Rákóczi Ferencet üdvözölte Sárospatakon. Vajda Pál könyvének képmellékletei között feltűnik egy karikatúraszerűen marcona fej: Vay Józsefé — Patak jogakadémiájának felvirágoztatójáé. Vay pályája kezdetén Martinovics híve; az összeesküvés leleplezése után el kell tűnnie a politikai életből. Működése helyéül Patakot választja. Kazinczyhoz hasonlóan — minden téren segíteni tudott hazája fejlődésében. A hazai jog másik nagy professzora: Kövy Sándor, aki elsőnek alkalmazta a gyakorlati oktatást — egyetemi fokon. Kialakított egy fiktív vármegyét, ahová a joghallgatókat különböző „tisztségekbe helyezte”. A fiktív — Páncél — vármegye fiktív tisztviselői valódi harcosok lettek az osztrákoktól nyomorított ország politikai síkján. Közülük került ki Kossuth Lajos. A magyar iskolaügy másik erős vára: Debrecen. A Rákóczi szabadságharc leverése után, magyar oktatás csak elemi fokon létezhetett. Az is „kuruc-iskola” volt a németek szemében. A magyar felsőbb oktatás azonban mégsem szünetelt. A 16—17 éves legények — ha valami császári felügyelő jött, könyveiket a pad alá rejtették és elővették az ABC-t. Debrecen híres professzorai közé tartoznak a testben-lélekben kiváló Szilágyi professzor — híve a francia forradalomnak — nagy igényű pedagógus, aki vívásban és korcsolyában éppen olyan sikereket ért el, mint a görög nyelvben és a filozófiában. Debrecen másik nagyja: a híres Hatvani professzor, kinek természettudományi kísérletei, orvosi tudománya babonás félelmet keltett sötétfejű ellenségeiben, ezek aztán bosz- szúból ördöngös hírét keltették. Ő is, mint arra méltó elődei, az ifjú szívekkel élt tovább, a fiatalság belé vetett hite és ragaszkodása kárpótolta őt a kor hivatalos közvéleményének mostohaságáért. Míg az eddig felsorolt pataki és debreceni pedagógusok a politikai küzdőterek távlatát állították az ifjúság elé — amelyre a nemzet fennmaradásának érdekében olyan nagy szükség volt, azalatt gyakorlati síkon egy szerény nevelő: Tessedik Sámuel veszi fel a harcot a nép elmaradottsága ellen. Gyalog járta be Lipcsét, Jénát, Berlint. Könyvekkel és kész tervekkel érkezett meg az alföldi Szarvasra, ahol a nép bizalmatlansága és civilizálatlansága nem meghasonlást váltott ki belőle, hanem óriási ösztönző erőt — a nép művelésére. Mintaképe: Komenský. 1780-ban gazdasági iskolát alapít Szarvason (korában az elsőt). A tanulókat néhány korosztályra osztja. Sok a lánytanuló, ami e korban úttörő jelenség. A tanulók a szép, tágas iskolában nemcsak elméleti, hanem alapos gyakorlati oktatásban is részesülnek. Fásítanak, hernyót tenyésztenek, méhészkednek. Tessedik hasznos munkáját a Bécs-kiszolgáló reakció minden oldalról gátolni igyekszik. Utópista álmodozónak tartják és megvonnak tőle minden anyagi segítséget. Facsemetéire ráeresztik a falu bikáit. A rágalmak és a közöny nyomására huszonöt évi fennállás után iskoláját feloszlatja. Emlékét azonban már semm i sem törölhette el tanítványai szívéből. A kis gyűjtemény még két olyan embernek állít emléket, akiknek sokoldalú tevékenysége mellett az oktatás ügyében végzett munkássága nem kisebb jelentőségű — közéleti és irodalmi tevékenységüknél. Az egyik az ácsteszéri jobbágyfiú: Táncsics Mihály, a másik a főúri származású Eötvös József. Az egyik útja a jobbágynyomorúságból a nehéz testi munkán át vezet az egyetemi képzettségig, a másik főúri palotából indul el harcos nevelője buzdítására a haladó reformeszmék felé. A nemzet boldogulásáért vívott harcok küzdőterén találkoznak. Mindkettő a maga módján harcol és mindkettőt születésének megfelelően érintik a gyorsan pergő események. Táncsics életében kétszer szenved börtönt, egyszer hét évig (a szabadság- harc után), de 85 esztendős koráig nem törik meg forradalmi magatartása. Eötvös már Lamberg császári biztos megölésekor gondolkodóba esik és fékezni, mérsékelni szeretne. Társadalmi helyzetének súlyánál fogva Eötvös mégis nagy eredményeket ért el az iskolaügy megreformálásával. A könyvecske függelékében közli Apáczaii Csere János székfoglalóját: az iskolák szükségességéről, Tessedik: A parasztember Magyarországon című elmélkedését, Táncsics: Ma-
