Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám - 195 év előtt szöketett a Lúdas Matyi költője…
Könyvekről 415 gyár nyelvtanának kivonatait, és részleteket Eötvös: Népiskolákra vonatkozó törvényjavaslatából. A tiszteletadásul írt mű termékenyítőén hat, ha elgondoljuk, hogy ezek a nagy nevelők milyen nehéz időkben — mennyit adtak magukból! A mai iskolákban a mi helyzetünk mennyivel könnyebb! Adjunk mi is — minél több jót magunkból — tanítványainknak! 195 ÉV ELŐTT SZÜLETETT A LÜDAS MATYI KÖLTŐJE . . . öt év híján kétszáz éve, hogy egy polgárosodó debreceni gyógykovács házában kisfiú született... a későbbi költő, Fazekas Mihály. Régen volt ez nagyon, amit az is bizonyít, hogy születésének a napját ma már pontosan nem is tudjuk, csak azt, hogy 1766. január 1. körül volt. Fazekas Csokonai Vitéz Mihály halála után a népes szellemű líra és verses elbeszélés egyetlen művelője maradt Debrecenben. Működését különösen a felszabadulás óta értékeljük nagyra. Forradalmisága a maga korában meglepő és egyedülálló, bátor kiállása az elnyomott nép ügye mellett a legnagyobb dicséretre méltó. Művén meglátszik, hogy az író is népi származású. Bár lírai költeményei nem tartoznak a magyar költészet legkiválóbb alkotásai közé, őszinteségük és haladó tartalmuk komoly értéket jelent. Néhány pusztai dalából pedig egyenesen az Alföld üde levegője árad. Fazekas a szabad természet költője, de a természet jelenségei képzeletében állandó kapcsolatot tartanak fenn az elnyomott dolgozók életével, sorsával. A Korán jött esőt azért üdvözli oly lelkesen, mert jótékony cseppjei megnövesztik a szegény nép gabonáját, a spekuláló, árdrágító gabonakereskedők felhalmozott készleteinek az ára pedig jó termés esetén leszáll. Fazekas tudományos munkával is foglalkozott, de Debrecennek ez az érdemes poétája és tudósa Lúdas Matyi című „eredeti magyar regéjével” állított örök emléket nevének. Ennek tárgya közismert, hisz sokszor dolgozták fel — a felszabadulás óta meg különösen — drámai formában, filmet, sőt gyermekmesét is írtak belőle. A négy „levonás”-ból álló verses elbeszélés — mint tudjuk — forradalmi elemeket tartalmaz. Az elnyomott parasztság védelmére és vigasztalására készült. Ludas Matyi egyike a magyar irodalomban szereplő legelső jobbágyhősöknek. Ő azonban nem passzív hős, hanem maga szerez magának elégtételt, a legagyafúrtabb módokon állván bosszút Döbrögin az igazságtalan verésért és libáinak az elvételéért. Fazekas művén meglátszik, milyen öröme telt írójának elszánt hősében. Ludas Matyi a magyar költészetnek máig is egyik legtalpraesettebb, legnépszerűbb, s emellett reálisan jellemzett népi alakja. A költő biztos kézzel fonja a mese szálait, szelleme, hangja, stílusa gyökeresen népies és ízesen magyaros. Látszik, hogy Fazekas a népnek írt a népről. Fazekas Mihály haladó gondolkodású, szabadság szerető ember volt, gyűlölte Napóleont, akit egyik költeményében a „nemzetek vérében úszkáló világ zsiványának” nevez. Fazekas felvilágosodott bölcselő volt, otthagyta a katonaságot, mert sohasem szerette a háborút, elítélte a vérontást, irtózott tőle. Katonakoráról a következő jellemző esetet jegyezték fel: egy francia városban néhány órai szabad rablás megengedésével jutalmazzák I. Ferenc katonaságát (itt szolgált Fazekas is) és büntetik a város lakosságát. Fazekas Mihály is bemegy egy polgár házába, kivesz egy könyvet a könyvszekrényből, a sarc egész ideje alatt olvas, utána a könyvet visszateszi a helyére, s meghajtva magát kifelé indul. A házigazda hálás köszönetét mond nemesielkűségéért s egy értékes zsebórát erőitett rá emlékül ... Ilyen ember volt a Lúdas Matyi költője ... Az irodalmi kör januári összejövetelét szenteljük Fazekas Mihály emlékének. A Ludas Matyi írója az ifjúság régi kedves ismerőse, ezért a műsor összeállítása igen könnyű lesz. Művének tárgyalásán kívül ismertessük a fentiek alapján, természetesen — bővebben — a költő és tudós Fazekas Mihály életének történetét és frissítsük az előadást néhány érdekes és jellegzetes momentummal, jellemének rokonszenves vonásaival, és hívjuk fel a tanulók figyelmét ismételten Fazekas Mihály művének haladó, forradalmi vonásaira.
