Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám - Jegyzetek a francia burzsoá forradalom tanításához
Peter Baláž: A feladatok jelentősége és megoldási módjuk a fizikában 399 letek fizikai értelme világos legyen a tanulók számára. Semmiképpen sem engedhetjük meg a képletek mechanikus felírását és az egyszerű behelyettesítést. A megoldást sose kezdjük ezzel a kérdéssel: „Milyen képlettel fogjuk ezt kiszámítani?” 5. Mielőtt hozzáfogunk a feladat megoldásához, kiválasztjuk azt az egységrendszert, amelyben számolni fogunk, majd valamennyi ismert egységet ebben a rendszerben fejezzük ki. 6. Csak a feladat alapos elemzése után — amikor már teljesen világos az eljárásmód — fogunk hozzá a megoldáshoz. Az alkalmazásra kerülő megoldási mód lehet pl.: aritmetikai, kész képlet szerinti, analitikus, szintetikus, mértani vagy grafikus. Rendszerint általános (betűs) megoldást kell alkalmazni és az egyenlettel kifejezett végeredménybe (baloldalon van a keresett mennyiség és jobboldalon az ismertek) behelyettesítjük a számszerű értékeket, illetve az egységeket. Ha az általános eredmény helyes, a jobb és a baloldali értékek egyenlőek. Abban az esetben, ha mellőzzük az egységek behelyettesítését, előre meg kell állapítanunk, hogy a keresett mennyiség milyen egységekben fog szerepelni az eredményben. Ha valamennyi ismert mennyiséget ugyanabban az egységrendszerben fejezzük ki, az eredményt is abban az egységrendszerben kapjuk meg. Az eredményt aláhúzzuk. 7. A feladat megoldása után a tanulónak az eredményt a megadott feltételek szempontjából kell megvizsgálnia. Gyakran azért helytelen az eredmény, mert elmaradt az elemzés, pl. hibás számolás következtében az eredmény azt mutatja, hogy a viz hőmérséklete — 120 °C. Elemzés alkalmával észre kell venni az ilyen lehetetlen eredményt. A végeredmény vagy a feladat tartalma néha érdekes kiegészítő vitára ad alkalmat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fizika iránti érdeklődés fokozódik, és az oktatás eredményesebb, ha a tanulók elegendő fizikai példát oldanak meg helyesen. Bizonyos példákat közösen oldunk meg az osztályban, más példákat önállóan oldatunk meg az iskolában vagy otthon. A munka rendszeres ellenőrzése nem maradhat el. Jegyzetek a francia burzsoá forradalom tanításához Az újkor történelmének egyes fejezetei máig is élő tanulságot szolgáltatnak a forradalmak lényegének megértéséhez. Amikor a francia burzsoá forradalom tanítását megkezdjük, már ismerünk néhány rabszolga- és parasztlázadást, sőt, ismerjük az angol polgári forradalmat, amely elindítója volt a burzsoázia hatalmi törekvéseit célzó társadalmi és szellemi megmozdulásoknak. A történelem tanítása okok, okozatok, történelmi események és tanulságok láncolata. Nagyon ritkán tudunk egy-egy eseményt elkülönítve, csupán az évekbe foglalt korral megmagyarázni. Ezért kell a francia burzsoá forradalom tanítása előtt felújítanunk — vázlatosan — a megelőző angol polgári forradalmat. A rabszolga- és parasztlázadásokat legjobb a jakobinus-uralommal kapcsolatban megemlíteni, de egy-két szót az angol polgári forradalom ismétlésekor is szólhatunk róla.
