Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám - Kerékgyártó Imre: A fogalmazás tanításának elvi alapjai
Dr. Kerékgyártó I.: A fogalmazás tanításának elvi alapjai 395 feladattá válik, a 6—14 éves korban azonban a hosszabb-rövidebb anyag- gyűjtő beszélgetést sohase mellőzzük. Ugyanígy haladunk az írásbeli fogalmazásokban is. Eleinte közös minden mozzanat, majd csak a szóbeli megfogalmazásig jutunk el, a leírás önálló marad, végül a közös szóbeli anyaggyűjtést önálló írásbeli fogalmazás követi. A fogalmazás tanításának folyamatát a marxista ismeretelméletnek megfelelően kell megszerveznünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy-egy feladatkörön (pl. az elbeszélés) a következő utat járjuk végig: 1. megszervezzük a tanuló tervszerű tapasztalatgyűjtését. Irodalmi szemelvényeken megfigyeltetjük, hogyan kapcsolják a történéseket, milyen időben (múlt vagy jelen) mondják el az eseményeket stb. 2. Elengedhetetlen, hogy a tapasztalatok elemzéséből a legelemibb általánosításokat le ne vonjuk. így pl. egyszerű szabályba kell foglalnunk, hogy az elbeszélés események, történések elmondása. írásakor ügyeljünk a sorrendre és az igeidők helyes használatára! 3. Következő lépésként a gyermekek életéből vett témákon gyakoroljuk a megtanult ismeret alkalmazását (közös-önálló, szóbeli-írásbeli fogalmazási gyakorlatok), 4. Végül dolgozatok Íratásával ellenőrizzük, hogy a tanult ismereteket milyen mértékben képesek önállóan alkalmazni. A gyakorlásnak általában két sajátos kerete van: az önálló fogalmazási gyakorló órák és a házi feladatok. Az eddig elmondottakból természetszerűen következik az az álláspontunk, hogy a házi feladatokban nem annyira teljes fogalmazásokat, mint inkább ún. részfeladatokat kell elvégeztetnünk a tanulókkal. így pl. írják le egy megfigyelésük eredményét, de ne fogalmazzák meg, csak az észlelt dolgokat, jelenségeket jegyezzék le. Gyűjtsenek szavakat, kifejezéseket egy megadott témához! Készítsék el egy kijelölt téma vázlatát! írják le a vázlatot, s csupán az egyik részét (pl. a bevezetését, a tárgyalás egyik pontját vagy a befejezést) dolgozzák ki! Ez utóbbi nagyon alkalmas a gyermekek hiányos arányérzékének fejlesztésére is. Kutatásaink, elemzéseink eredményeképpen a magyar művelődés- ügyi minisztérium hivatalosan is utasította a tanárokat, hogy teljes fogalmazást követelő házi feladatot legfeljebb kéthetente egy ízben adhatnak a tanulóknak, ezt a fogalmazást azonban gondosan ki is kell javítaniuk. Tanításunknak záró köve a tanulók önálló fogalmazása, a dolgozat megírása. A dolgozat önálló munka eredménye, előkészítése azonban ne maradjon el. Távolabbi előkészítése az ismeretek kialakításával és a gyakorlással történik. A dolgozat óráján ezt egészíti ki a közvetlen előkészítés, amelyben az osztály színvonalához mérten közösen megbeszéljük, hogy mit lehet írni az adott témáról (anyaggyűjtés), esetleg a szerkezetet, a vázlatot is közösen alakítjuk ki. Mindig alternatívákat állítsunk fel, mutassunk rá, hogy különböző megoldások lehetnek helyesek, mert az előkészítésnek nem gátolnia, hanem serkentenie kell a tanulók önállóságát. A fogalmazás tanításának legfőbb elveit igyekeztem csokorba kötni. Befejezésül legyen szabad megemlítenem, hogy ezek az elvek hosszú kutató, elemző munka eredményeképpen alakultak ki (1953-ban kaptam erre hivatalos megbízást. Akkor a fogalmazás tanítás múltjának, hazai és külföldi gyakorlatának elemzésével jutottam el az itt kifejtett tételekhez). Az
