Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-01 / 3. szám - Kovács István: Ne használjunk fölöslegesen idegen szavakat! (I.) / Nyelvművelés
NYELVMŰVELÉS Kovács István: fölöslegesen idegen szavakat! „Ha van saját szavunk, ne tűrjük az idegent, ha pedig nincs s nyelvünk bányáibul nem teremthető, vagy pedig honi szavunk csak egy arányzattal1 is — nuance — mást jelent, mutassunk az idegen, minket gazdagító s az anyanyelvvel majd-majd ösz- szeforrandó szó iránt éppen annyi hospitalitást1 2, mint amennyivel régi magyar szokás szerint fogadjuk a jövevényt; bár általuk a hon nem mindig gazdagul, s ők sokszor, mint szálka csak sértik a magyarságot s azzal még eddig legalább nem, s így tán seha sem vegyülnek össze!“ (Széchenyi István: Világ) Sok szó esett már az idegen szavakról a szakirodalomban, még a be nem avatottak köreiben is. Alig van nagy írómüvész, aki nem fejezte volna ki álláspontját az idegen szavak jogos vagy jogtalan használatának oly sokat vitatott és újra meg újra felmerülő kérdésében, emlékezzünk csak Apáczai, Pázmány, Zrínyi, Bessenyei, Kazinczy, Kölcsey, Arany, Kosztolányi stb. idevonatkozó gondolataira. Tudjuk, milyen kemény harcok zajlottak le átgondolt érvek és ellenérvek, szenvedélyes vádaskodások pergőtüzében a kérdés igazságos és helyes megoldása körül. Az éles vitákból körülbelül ez az elvi tanulság kristályosodott ki: Nem lehetünk mindenképpen ellene, az idegen szavak használatának és befogadásának, de nem adhatunk meghonosodási jogot minden idegen szónak sem. Az első felfogás fejlődésellenes, szinte halálos elzárkózottságot jelenthet, a második pedig káros következményekkel jár, könnyelmű felfogásra vall az anyanyelv ápolása tekintetében, és a néptömegektől való távolodás, sőt elszakadás veszélyét rejtegeti magában. Az egyik a vak nacionalizmus törékeny láncszeme, a másik a kozmopolitizmus vadhajtása. Ezért jegyezte meg Lenin is:: „Rontjuk az orosz nyelvet. Fölöslegesen használunk idegen szavakat. Helytelenül használjuk őket. Miért kell mondani „defekty-’, amikor mondhatjuk — hibák vagy hiányosságok avagy rések?... Megvallom, hogy ha az idegen szavak fölösleges használata bosszant (mivel megnehezítik hatásunkat a tömegekre), az újságírók néhány hibája egyenesen fölháborít (a szükségtelen idegen szavakra gondol).3 Miért kell hát újból és újból visszatérnünk e kérdéshez? — Egyszerű a válasz, és mindenkire nézve megnyugtató. A fejlődés dialektikája hozza ezt magával. Az elvi tanulság korunkra való helyes alkalmazásának tudatosítása, a veszély jelentkezése és terjedése ismét sürget, hogy tennünk kell valamit. Nem akarunk tehát semmiféle vitát felújítani, csupán arra .akarjuk a figyelmet felhívni, hogy napjainkban megint veszélyesen kezd hódítani az idegen szavak divatja, s ennek elejét kell vennünk. S tesszük ezt abban a tudatban, hogy nem akarunk a purizmus hínárszövevényében fönnakadni, vágy éppen malmára hajtani a vizet, hiszen 1 árnyalattal, 2 vendégszeretet, 3 Lenin o literatúre, 1953, 176. Ne használjunk