Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám - A tudományos világnézet a magyar irodalom tanításában
A tudományos világnézet a magyar irodalom tanításában 325 A reformkor íróinak antiklerikalizmusa nem ennyire harcos, de műveikben helyenként kifejezést adnak meggyőződésüknek, hogy a klerikalizmus a népi felszabadulás és a haladás kerékkötője. Tegyük vizsgálat tárgyává Vörösmarty Mihály A Guttenberg albumba című költeményét. A költő ebben a versében azt igyekszik érzékeltetni, hogy milyen is lesz az a jövő társadalom, amelyért az előző korok haladó szellemű emberei harcoltak, s azt is, hogy mik az ilyen társadalom kialakulásának az akadályai. Mindjárt a költemény elején ezt mondja: Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek, S a kitörő napfény nem terem áltudományt... Ha kiemeljük a fenti sorok döntő szavait: éj, hazug álmok papjai, áltudomány — nyilvánvaló, hogy a költő az álszent idealizmusra és a lelki terrorra céloz. Hirdeti, hogy a megszületendő szabad társadalom legfőbb akadálya „az erőszak durva kardja”. Az 1848-as forradalom közelgése a politikai harc kiélesedését és a klerikalizmus elleni harc szükségességét hozta magával. Petőfi Sándor költészetében a Habsburgok, az arisztokrácia és a klérus gyűlölete szinte szét- választhatatlan. A klérus képviselőinek reakciós politikai tevékenységét A gyüldei ifjakhoz című versében leplezi le. Azt mondja róluk, hogy lelkűk oly sötét, mint öltözetjük; ezért küzdenek mindenütt a napfény, a szabadság ellen. A klérus népellenes és forradalomellenes tevékenysége váltja ki Az apostolnak irodalmunk legélesebb antiklerikális helyeihez tartozó sorait. Petőfi a kérdést az osztályharc szempontjából világítja meg: Két ház volt a faluban, mely Az ifjú apostol fejére Átkot mondott áldás helyett, Az a két ház, hol a pap és Az uraság lakott: A kastély s a paróchia. Arany János nagy antiklerikális verse, a János pap országa, a haladás szempontjából kommentálja a püspökök pásztorleveléből vett idézetet: ... Országodat Pap kezére bízzad, Ő ráér tanácsot adni, Míg más ember izzad ... Az 1867-es kiegyezés utáni kor egyik jellegzetes vonása, hogy létrejön a feudális arisztokrácia és a burzsoázia szövetsége a dolgozók elnyomása érdekében. Erre a szövetségre világít rá Jókai Mór. Fekete gyémántok című regényében az embertelen nemzetközi tőkés spekuláció megtestesítőjének, Kaulmann bankárnak legfőbb szövetségese Sámuel apát, ő egyengeti Kaul- mann útját a feudális arisztokrácia képviselőjénél, Theudelinda grófnénél. A kiegyezés utáni korszakra esik másik nagy regényírónknak, Eötvös
