Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám - A tudományos világnézet a magyar irodalom tanításában

322 Onódi János: A proletár nemzetköziség szerepe a nevelésben Mindezt a sok gyönyörű példát különösen most, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából kell felhasználnunk a Szovjetunió és a sok nemzetből összeforrt szovjet nép iránti szeretet elmélyítésére. A történelem, földrajz, irodalom, alkotmánytan és más órákon beszélnünk kell a szovjet népről, a Szovjetunió felszabadító szere­péről, hazánknak nyújtott segítségéről, s arról, hogy a Szovjetunió a világ békéjének legfőbb védelmezője. Számtalanszor hangoztatjuk: annak érdekében neveljük tanulóinkat, hogy jó hazafiakká váljanak. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a szo­cialista haz a fiság és a proletár nemzetköziség iker­testvérek. Jó hazafi csak az lehet, aki minden tettével igazolja azt is, hogy magáévá tette a proletár nemzetköziség eszméjét. Ezért is igen fontos feladat iskoláinkban mélyrehatóan foglalkozni ezzel a problémával. S ha ezt megtesszük, akkor tanulóink az iskola elvégeztével valóban megértik, mit jelent Marx és Engels jelszava: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” A tudományos világnézet a magyar irodalom tanításában S Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának jól ismert ha­tározata megállapította, hogy sem az általános műveltséget nyújtó isko­lákban, sem a szakiskolákban nem kielégítő az oktató-nevelőmunka eszmei színvonala. Ezért iskoláink egyik időszerű és igen fontos feladata, hogy az ifjúság ideológiai nevelésének fokozott figyelmet szenteljenek. Az eszmei-politikai neveléssel kapcsolatban a magyar nyelv tanítójára nagy felelősség hárul, mert bőségesen nyílik alkalma arra, hogy tanítvá­nyaiban fokozatosan kialakítsa a tudományos világszemléletet. Elsősorban természetesen az irodalmi órát kell áthatnia a materialista világnézet szel­lemének. A tanítónak persze ismernie kell azokat a szálakat, amelyek segítségével könnyebben megközelítheti az eszmei-politikai nevelés célját. A magyar irodalom nagy nevelőereje a nevelési feladatok teljesítésében segítségére siet a magyar nyelv tanítójának. Az eszmei-politikai nevelés feladatairól és lehetőségeiről beszélve tisz­táznunk kell egy igen lényeges kérdést. A magyar irodalmi művek haladó hagyományait az oktató-nevelőmunkában nem vulgáris vallásellenességre kell felhasználni, hanem a tanulók tudományos világnézetének a kialakítá­sáért folyó harc szolgálatába kell állítani. A magvar nyelv tanítójának arról sem szabad megfeledkeznie, hogy amikor felhívja a tanulók figyelmét az éppen tárgyalt irodalmi alkotás haladó vonatkozásaira, egyúttal feltét­lenül rá kell világítania azokra a történelmi körülményekre is, amelyek a művet létrehozták. Enélkül eljárása nem lenne helyes, sőt mulasztást követne el. „íróink harcos tollát nem öncélú antiklerikal izmus vezeti” — állapítja

Next

/
Thumbnails
Contents