Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám - Onódi János: A proletár nemzetköziség szerepe a nevelésben
Onódi János: A proletár nemzetköziség szerepe a nevelésben 321 című költeménye, amely a nagy slovák költőt: Hviezdoslavot egy gyönyörű válasz-vers megírására ihlette. Ady és Hviezdoslav verseinek költői gondolatait egy 13—14 éves diák egyedül nem tudja teljes hatásukban felfogni és magáévá tenni. A pedagógusnak kell megmagyaráznia, mit jelent Ady versében a „magyar, oláh, szláv bánat”. Fejtse ki a pedagógus a tanítványainak, hogy a proletariátusnak közösek az érdekei — meri mint Hviezdoslav írja „ ... valóban közös bánat tép bennünket” ... s ettől a bánattól csak akkor szabadulhatunk* ha a „szenvedők egymásra találnak”, összefognak. Az irodalom területén — nemcsak versekben, hanem regényekben, elbeszélésekben is — sok olyan példával találkozunk, amelyekben az író vagy költő a proletár nemzetköziség eszméjét fejti ki. Ezeket a példákat fel kell használnunk. De nemcsak az irodalom, hanem a történelem is lehetőséget nyújt erre. Ha például az első világháborúról van szó történelem órán, feltétlen beszélni kell arról, hogy miért nem volt érdeke a magyar, szlovák, német, olasz vagy francia munkásnak a háború folytatása, az egymás elleni harc. Más nemzetek és más országok népeinek megszerettetésére igen eredményesen felhasználhatjuk a filmeket is. A megtekintett filmről rendezett beszélgetéseken gyakran van lehetőség a proletár nemzetköziségről szólni. Hasonló jó eredménnyel használhatjuk fel erre a célra a faliújságot és az előadásokat is, ahol más országok népeiről írhatunk, illetve beszélhetünk. A proletár nemzetköziségre való nevelésnek nagyon fontos feladata: a hazánkban élő különböző nemzetek és nemzetiségek szeretetére, megbecsülésére és egymás támogatására való nevelés. A nagy proletárköltő József Attila „A Dunánál” című versében a különböző nemzetiségű dolgozók összefogására hívja fel a figyelmet „A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; s nem is kevés” Ha az irodalomban — vagy a történelemben — ilyen gondolatokkal találkozunk, ne menjünk el szó nélkül mellettük. Elemezzük az ilyen költői sorokat és beszéljünk tanulóinknak arról, hogy ma a szocializmus építése idején méginkább szükség van a magyar, szlovák és cseh dolgozók összefogására, mert közös hazában — amely ma már valóban a mi hazánk: a dolgozók hazája — közös célért: a szocializmus jelépítéséért dolgozunk. Ellenségeink nagyon jól tudják, hogy milyen hatalmas erő népeink ösz- szefogása, testvéri együttműködése, ezért igyekeznek mindig megbontani — nacionalista és soviniszta jelszavakkal és uszítással — nemzeteink barátságát. A különböző nemzetiségű dolgozók testvéri együttműködésének ragyogó példáival találkozunk a Szovjetunió történetében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szocializmus felépítése, a Honvédő Háború sikere, az ország újjáépítése, a kommunizmus építésének megkezdése — hazánknak és a többi népi demokratikus országnak a felszabadítása mind-mind a Szovjetunió nemzetei testvéri együttműködésének eredménye.
