Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Ján Turkota: Fordítsunk több gondot az ifjúság polgári védelmi nevelésére!
Mit kell tudni a napozásról és a fürdésről? 251 után egyre ritkábban mutatkozó szívösszehúzódásokat még kb. 10—15 percig ki lehet mutatni. Nem fulladásos halál az a szívbénulás, melyet erősen felhevült testtel való hirtelen vízbeugrás, vagy a vízbeugráskor létrejövő ütődés következtében keletkező szívbénulás okoz. A mentés történhetik partról, csónakról vagy úszva. A partról mentéskor vagy egyik kezünkkel jól megkapaszkodva a másik kezünket, vagy kötelet, esetleg szilárd, kapaszkodásra alkalmas jól úszó tárgyat (deszka, rúd, mentőöv) nyújtunk a fuldokló elé. Csónakból mentéskor, ha egyedül vagyunk, a csónak farát állítjuk a fuldokló elé. Az úszva mentés legfontosabb szabálya, hogy a fuldoklót hátulról közelítsük meg és úgy kell megragadni, hogy ne tudjon minket megfogni. Vízből mentés után az eszméletlen beteget jobb oldalra fordítjuk jobb lába nyújtva marad, bal lábát azonban térdben és csípőben felhúzzuk. Arcát kissé a föld felé fordítjuk, hogy elejét vegyük a nyelv hátraesésének és elősegítsük a légutakban vissszamaradt viz kifolyását. Háta mögé térdelünk, úgyhogy a jobb térdünk a tarkót, bal lábszárunk a hátát támassza. Jobb kezünkkel a bal felső kart, bal kezünkkel a bal alsó kart ragadjuk meg és a könyököt a mellkashoz szorítjuk a szívtájon (kilégzés), majd könyökét behajtott helyzetben a váll felett a fejig húzzuk (belégzés). Minden esetben ragaszkodjunk a kórházba való szállításhoz, mert a tüdőbe jutó viz többnyire szövődményeket idéz elő, melyeknek megelőzése és gyógyítása orvosi feladat. Ján Türk óta: Fordítsunk több gondot az ifjúság polgári védelmi nevelésére A békés építőmunkából eredő lelkesedésből világosan következik, hogy bár a békéért folytatott harcunk folyamán sok sikert értünk el, nem lehetünk megelégedve az elért eredményekkel. A békéért minden erőnkkel és eszközzel, naponta kell harcolnunk a végső győzelemig. Pártunk és kormányunk népünkkel teljes egyetértésben s annak kívánságára már eddig is sok fontos intézkedést foganatosított a nép egészségének, életének és vagyonának védelmére. Ezzel kapcsolatban a tömegszervezetek intézkedéseket dolgoznak ki a lakosság és a polgári védelmi alakulatok polgári védelmének előkészítésére, melyben polgáraink a városokban és falvakban, a dolgozók a munkahelyükön, valamint a tanítók és a tanulók az iskolákban szervezkednek és elsajátítják a szükséges védelmi a’apismereteket. A polgári védelmi alakulatokban megtanulnak bánni mindazokkal az eszközökkel, melyek az ember legértékesebb tulajdonának védelmét szolgálják. Iskoláinkban már eddig is tanulóink önkéntes tevékenységének sok szép példáját láttuk, másrészt azonban még nagyon sok esetben éppen az ifjúság hibájából keletkeznek károk és történnek szerencsétlenségek (balesetek, tűzesetek stb.). Gondoljuk csak el, hány sebesültet lehetne kezelésben részesíteni orvosi beavatkozás nélkül, mennyi kárt lehetne megakadályozni idejében történő közbelépésssel anélkül, hogy a tűzoltóságot kellene hívni! Mennyi javítást lehetne elvégezni a községi vállalatok igénybevétele nélkül!
