Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Kovács István: Szólásaink vallomásai / Nyelvművelés
ъ helyettesítették. így keletkezett a begyében van szókapcsolat dühös, haragszik, mérges jelentésben. 9. Bogara van Arra az egyénre szoktuk mondani, aki különcködik ötleteivel, ragaszkodik szokásaihoz., akinek valami hóbortja van. Azonos jelentésű a bogaras szóval. Ezt a melléknevet régebben csak állatra vonatkoztatták. Arany János is így használja a Buda halálában, amikor a hun harcosokat a méneshez hasonlítja: „Nyugtalan egyszerre, bogarassá lészen” Tudvalevő, hogy nyáron, különösen vihar előtt a legyek, a bögölyök annyira nyugtalanítják a jószágot, hogy nehéz megfékezni, mert futna, rúgna, hogy szabaduljon a bogaraktól, amelyek azért támadják meg, és csípik orrát, száját, valamint ott, ahol vékonyabb a bőre, hogy rárakják petéiket, amelyek aztán kikelve — a bélből a bőrbe fúródnak át, főként a hátrészen, s ott fájdalmas tályogokat, daganatokat okoznak, Amint szokatlanul viselkedik a bogaras jószág, ugyanúgy nehéz megértenünk a vesszőparipázó, a kiszámíthatatlan, gondolkodásában alig megismerhető embert. Azért mondják rá, hogy bogara van, bogaras. 10. Egy bordában szőtték őket Ez a szólás a takácsok nyelvéből való. A vászon szélességét a borda fogainak a száma szabta meg. Azonos szélességű vásznat vagy ugyanabban a bordában vagy azonos fogszámú bordában lehetett szőni. A borda a szövőszék fontos kelléke. Minőségétől nagyban függött a vászon minősége. Ez okok miatt került be a borda szó hasonlatokba, kifejezésekbe és szólásokba. Amikor megvetően nyilatkozunk, hitvány emberről beszélünk, akkor szövők bele beszédünkbe a szót. Több szólásban megvan, pl.: gonosz bordában szőtt „ember, gonosz ember”, az úr nem jó bordából került (Csokonai: Tempefői). Már igaz az, hogy finom bordában szövi a gondviselés ezeket az asszonyokat. (Mikszáth.) 11. Helyes a bőgés Teljesebb alakja: Helyes a bőgés, Oroszlán! Ez a szólásmondás megtalálható Shapespeare Szentivánéji álom c. művének Arany-féle fordításában és Tersánszky egyik regényében. Az előbbi színmű egyik jelenetében megjelenik a színpadon az oroszlán. Ordításával megijeszti és megfutamítja a kedvesére váró Thisbét. Fátylát összeszaggatja. Az oroszlánordítás any- nyira sikerült, hogy a nézők egyike dicséretét, természetesen gúnyolódását is így fejezte ki: „Helyes a bőgés, Oroszlán.” A kifejezést innen ragadták ki, innen terjedt el szállóigeként. 12. Dögrováson van A szólást a régi pásztorkodás rováši szokása világítja meg. Tudjuk, hogy az írástudatlan egyszerű pásztorember pálcára rótta, hány és milyen jó240 Nyelvművelés
