Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Szitássy Mária: A pionírvezetők nyári munkájából
Nyelvművelés 241 szág van a gondjára bízva, mennyi a szaporulat és az elhullás. Külön pálcikára jegyezte föl az elpusztultak és a betegesek számát. Ezt nevezték dögrovásnak. Átvitelesen az emberre is kezdték használni a szót. Ha beteg volt s talpraállásában nem igen lehetet bízni, tréfásan azt mondták rá, hogy dögrováson van. 13. Ordít, mint a fába szorult féreg A szólás igazi jelentésének tisztázásához tudnunk kell, hogy a féreg szó ismeretes „kártékony vadállat, farkas” jelentésben is. Több vidéken toportyánféregnek hívják. A fa pedig valami „farkasfogó” eszközt jelent, vadfogó tőrféleség. Ha rálép a vad, szétnyílik, és beszorítja a lábát. Minél inkább szabadulni akar, annál jobban beszorul, és nagyobb fájdalmat érez, amit természetes, ordítással fejez ki. Erről a vadász megtudja, hogy csapdába csalta a vadat, és zsákmányává teheti. így ejtettek nemcsak vaddisznót, hanem farkast is. A könyv kb 250 szólással foglalkozik. Irodalmat is közöl hozzá. Láthatjuk az idézetekből is, milyen sok forrásból gyűlt össze szóláskincsünk, mennyi művelődéstörténeti tanulság rejlik bennük. Érdemes velük megismerkednünk közelebbről, lehetőségünk szerint pedig gyűjtsük is őket. Szitássy Mária: A pionírvezetők nyári munkájából Mindenütt szép a nyár. Fenn a hegyekben, éppúgy mint lenn az alföldön. Minden vidéknek megvan a maga szépsége, varázsa. Ennek ellenére a gyermekek nyáron át elkívánkoznak máshová, légváltozásra mennek. Az alföldiek felkeresik a hegyek oldalán susogó fenyőerdőket, a városi pionírok közül sokan falura mennek, hogy megismerkedjenek a falusi gyermekekkel. Elgyönyörködnek a hullámzó búzatengerben, barátságot kötnek a vérpiros pipaccsal, búzavirágot és margarétát szednek bokrétába. A tanulóifjúság nyári pihenésének, elfoglaltságának megszervezésében jelentős szerepe van a pionírvezetőknek. Iskolánkban a pionírvezetők az évvégi összejövetelükön részletesen megbeszélték már a nyári teendőket. Mindenekelőtt tekintetbe vettük a szülők tervét a nyári vakációra vonatkozólag. Sok szülő már jóelőre tervezi gyermekei nyári pihenését, elfoglaltságát. Sajnos, akadnak olyan szülők is, akik nem gondolnak arra, hogy gyermekük mit fog csinálni a két nyári hónap alatt. Ilyenkor a pionírvezetők dolga, hogy segítsenek. Sorra kérdeztük tanulóinkat, hogy hova mennek, mit fognak csinálni a nyári szünidőben, hogy van-e valamilyen kitűzött céljuk. Az eredmény azonban sajnos nem elégített ki bennünket. A tanulóknak csak egyötöde tudta, hogy mit fog csinálni nyáron, de a többi csak nagyot nézett, hogy mit akarnak ezek a tanítók „nyáron is tanítani”. Ezért a tanulóknak meg kellett magyaráznunk, hogy miről is van szó.
