Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Kovács István: Szólásaink vallomásai / Nyelvművelés
Nyelvművelés 239 rülne. Hiedelem, babona, varázsigékhez fűzött reménykedés szülhette a szólást. Az anya az a képzelt ősforrás, ahonnan minden pénz, illetve anyagi érték származik. Ehhez szerettek volna a gazdagodni vágyók könnyű szerrel hozzájutni. Az anya szó ilyen jelentésben előfordul Jókai és Mikszáth művében is: „ . .. most fogtad meg az anyját a szerencsének. Él még a -pénznek anyja.” 5. Bakot lő „Hibát követ el, melléfog” jelentésben a németből vettük át. Ott pedig a vadásznyelvben alakult ki a kifejezésnek ez a jelentése. A hibás lövést Воск-пак mondták. De tudunk arról is, hogy az a vadász, aki semmit sem lőtt, vigaszdíjul kecskebakot kapott. A szónak a vadászok között ismert jelentéséből, valamint a vadászásnak ama végső szemléleti képéből, hogy rossz célzással bakhoz jutott valaki, létrejött idővel a mai jelentése. 6. Adja a bankot A szólás a kártyások szaknyelvéből származik. Vánnak, kártyajátékok, amelyekbe csak nagyobb pénzösszeggel lehet bekapcsolódni. A tétet vagy annak egy részét banknak nevezik. Akinek sok pénze van, és mer ütni, kifejezi, elárulja azt külsejével, magatartásával is. Valószínűleg ez a külső kép bővítette ki a szó eredeti, szűkebb jelentését; ma bárkire vonatkoztathatjuk, aki nagyképüsködik, nagyzol, fölényeskedik. 7. Befellegzett Akkor szoktuk használni ezt szót, amikor valakiről beszélve megállapítjuk, hogy a szokástól eltérően, bejelentés, szó nélkül elment, vagyis azt se mondta, hogy befellegzett. Az egyik magyarázat szerint a szó eredetét a népi búcsúzkodási formákban kell keresnünk. Ha ugyanis valaki látogatóba ment, vagy megállt valahol beszélgetni, s hirtelen rádöbbent, hogy az idő jó előrehaladt, sietnie kell haza, szívesen hivatkozik ilyen okokra: Várnak a gyerekek, enni kell adni a jószágnak, itt ér az este, eső lesz, sietek, mert beborult, befellegzett. Ha pedig sietségében semmit sem mond, akkor vétett a szokásos szabályok ellen, s gyakran szóvá teszik egymás között, megjegyzik egymásról: Elment, még azt se mondta, hogy befellegzett. 8. Begyében van Ismert dolog, hogy bizonyos tulajdonságokat, érzelmeket valamilyen testrészhez kapcsolunk, vagy annak nevével jelölünk meg. így beszélünk nagy bendőről, telhetetlen gyomorról, jó fejről, ügyes kézről, rossz májú- ságról, epés emberről, lágy szívről stb. A primitív elképzelés szerint a gyomrot a harag, gyűlölet, düh központjának tekintették. így említi már Horatius az i. e. I. században. E hiedelem nyomaival találkozunk még а XVIII. században is. A gyomor szót átvitelesen vagy tréfásan begy-gyei
