Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Kovács István: Szólásaink vallomásai / Nyelvművelés
238 Nyelvművelés Mivel magyarázatait nagyon jól fölhasználhatjuk, sokszor szükségünk van rájuk egy-egy irodalmi vagy nyelvtani órán, ismertetünk könyvéből néhányat. 1. Nem teszi az ablakába Ez a szólásmondás ma fenyegetőző, leleplező, kemény odamondás. Eredetileg ahhoz a szokáshoz kapcsolódott, leginkább faluhelyen, hogy a mesz- szire elkerült családtag levelét, melyben említést tett a rokonokról és a szomszédokról is, kitették az ablakba, hogy mindenki láthassa, esetleg el is olvashassa az őt érdeklő sorokat. Persze, ha valami nem kellemeset, nem kedveset tartalmazott a levél, akkor nem tették ki az ablakba, azzal nem lehetett dicsekedni. — Egyébként ez a szokás megnyilvánult másképp is. Ismert dolog, hogy a kislány a kedvesétől kapott alkalmi ajándékot, pl. a mézesbabát, sok helyt még ma is kiteszi az ablakába, hogy tudjon róla a falu népe. Ha ellenben olyasvalamit kap, amivel nem lehet büszkélkedni, amiről jobb hallgatni, akkor azt nem teszi ki az ablakba. 2. Ágról szakadt ember Mai jelentése „szánalmas, rongyos ruhájú, elhanyagolt öltözetű ember va9Y gyermek”. Arany Toldijában is van hasonló jelentésű szókapcsolat, így hangzik: „Minden ág megtépte, tüske meg szag gáttá. Úgyhogy még al- éltabb most az istenadta” — Régebben ez becsületsértő, megvető kifejezés volt, azonos értelmű az akasztójáról szakadt szókapcsolattal. A régi világban ugyanis gyakran büntettek akasztással. Aggattak élő fára és akasztófára. Ha a fölakasztott valamiképpen életben maradt, mert letört a fa ága, vagy elszakadt a kötél, nem volt szabad újból fölkötni. A megbélyegzés azonban rajta száradt, s legtöbbször tovább is bűnözőként élt. Innen ered a kifejezés korábbi elítélő jelentése. Amint ez a büntetési eljárás kezdett kiveszni, vagy legalább is ritkább lett, a régi szemléleti képet háttérbe szorította az ágaktól megtépett ember képe, s fokozatosan kialakult, majd teljesen fölváltotta a mai jelentés. 3. Felkopik az álla A legújabb magyarázat szerint a kopik igében, egy kihalt „mohón bekapni a szájba” jelentésű igetövet kell látnunk. A szemlélet alapja minden valószínűség szerint a kutya nyitott szájú kapkodása a körülötte szálldosó legyek, rovarok után. Legtöbbször hiába kap a kis falat után, csak az álla csapódik össze üresen. Ma emberrel kapcsolatban használjuk a kifejezést. Az ilyen átvitel, állatról emberre, gyakori. 4. Apád, anyád ide jöjjön Elterjedt szólás a kártyások és a pénzzel bánók beszédében. Jelentése világos. Megköpködik a pénzt, mert szeretnék, ha minél több hozzájuk ke-
