Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-07-01 / 7-8. szám - Dombi Margit: A mikroszkópikus gyakorlatokról

222 Dombi Margit: A mikroszkopikus gyakorlatokról utóbbiak közül az egyik radiális irányú, a szerv sugarainak síkjában fek­szik, a másik érintő, vagy tangenciális irányú, az előbbi síkra merőleges. Következik: 1. A vizsgálandó tárgy rögzítése (fixálása), tartósítása (konzerválása). Rögzítés Az anyagot pl. egy szármetszetet meghatározott erősségű alkoholban, kloroform és esetsav keverékében stb. áztatjuk. (Elegendő a gyenge eset is, kb. 3—5 p). A rögzítés célja az objektum szerkezetének kevéssé meg­változott formában való állandósítása. A rögzítő anyagban az objektum konzerválódik, s a vizsgálatig megőrizhető. 2. Festés. Festésre anilinfesték, kongóvörös, metilénkék stb. használatos. Egyszerűbb vizsgálatokhoz piros tinta vagy a jód is elegendő. A festés 2—5 p-ig vart. 3. A felderítés és a preparátum lezárása. Az 1., 2. és 3. pontokban foglaltakat el is hagyhatjuk. Sok időt vesznek igénybe, egyszerűbb vizsgálatokat pedig jól elvégezhetünk a rögzítés, fes­tés, felderítés, sőt még a preparátum lezárása nélkül is. Hogyan dolgozzunk a mikroszkóppal? A) 1. A mikroszkóp mellett ülünk: bal kezünkkel dolgozunk a prepará­tummal (tárgy- és fedőlemez közé zárt készítmény) a jobbal a makrocsa­vart kezeljük és rajzolunk. 2. A tárgy és fedőlemezeknek csak a szélét fogjuk meg, mert a tiszta kéz is nyomot hagy és a lenyomat rajzolatot képez a mikroszkópon át, ez figyelmünket elterelheti. 3. Vizsgálat közben a mikroszkópot nem mozgatjuk, hanem mi változ­tatjuk helyzetünket a szükségnek megfelelően. 4. A fedőlemezen nem hagyunk vizet. Ha a fedőlemez alatt sok viz van, szűrőpapírral felitatjuk; ha a viz elpárolgott, pipettával (szívócső) csep­pentünk a fedőlemez szélére. 5. A vizsgálandó tárgynak a nyílás közepén kell feküdnie, ha nincs így, tűvel felemeljük a fedőlemezíj és a tárgyat megigazítjuk. 6. A fedőlemeznek egyenesen kell feküdnie. 7. Friss anyagot mindig vízben figyelünk, azért, mert az élő organizmus a levegőn hamar kiszárad, emellett a viz mint fizikai, optikai tényező is szükséges. (A tárgyak széleit csak akkor látjuk, ha környezetükből színükkel vagy fénytörési indexükkel eltérnek.) B) A kész mikroszkopikus preparátumot mindig a mikroszkóp asztalká­jának közepére a nyílás fölé helyezzük, majd oldalról nézve az objektívre a tubust lecsavarjuk, vigyázva, hogy a tárgylencsét össze ne törjük. Ezután a makrccsavarral emeljük a tárgylencsét, mindaddig, amíg a látótérben meg nem jelenik a homályos kép. A beélesítésre a mikrocsavart használ­juk, miközben balkezünkkel a tárgylemezt szabályozzuk, hogy a legmeg­felelőbb képet kaphassuk. A vizsgálatnál mindkét szemünk nyitva van.

Next

/
Thumbnails
Contents