Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Rehák Gyula: Politechnika a kémiában (II.)
Dr. Rehák Gyula: Politechnika a kémiában 217 feladatoknál, ez a legjobb záloga az ismeretek megőrzésének az egész élet számára.” A tanulókísérleti órákat eddig csak a legjobb nevelők alkalmazták. Általában a demonstrációs kísérletezés terjedt el, amelynek inkább általános műveltséget nyújtó jellege volt és nem eszköze, hanem inkább csak előfeltétele volt a politechnikai nevelésnek. Ezek a kísérletek, bár megvalósításuk újszerű, sokrétű feladat elé állítják az embert és nagyobb fáradsággal járnak, okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy a politechnikai nevelés terén eredményt érjünk el. Ismétlő és összefoglaló órák. A politechnikai nevelés elmélyítését és megszilárdítását szolgálja az ismétlés és összefoglalás. Ez a két módszer a legalkalmasabb a nyújtott ismeretek megszilárdítására, rögzítésére. A rendszeres ismétlés révén jutunk el a kapcsolatok felfedezésére, az összehasonlítások értékeléséhez. Igyekezzünk tehát az ismétlő és összefoglaló órákon az elsőnél szűkebb, a másiknál tágabb didaktikai összefüggést keresni az elmélet és a gyakorlat között, hogy a kémiai termelést belső összefüggéseiben láthassuk. Készítsünk táblai vázlatot is úgy, hogy az egyes termelési mozzanatokat, technikai részleteket összekötő vezérfonalat kiemeljük. Alkalmazhatunk olyan matematikai számítást is, amelyen érzékelhető a termelés és a termelőeszközök technológiai kontinuitása, összefüggése. A házi feladat. A politechnikai képzésben fontos szerepe van az ügyesen megválasztott házi feladatnak is. Politechnikai célt szolgál az olyan házi feladat, amely az óra anyagát igyekszik megértetni s a háztartásban, a mindennapi életben előforduló jelenségekhez kapcsolódik. Házi feladatul adhatunk ilyen jellegű kísérletet is. Továbbá a házi feladat lehet táblázat, modellkészítés, gyártási eljárás technológiai rajza is. Az a lényeges, hogy az elméletet kapcsoljuk benne össze a gyakorlattal vagy mélyítsük el a technológiai elképzelést. A számonkérés módszere A számonkéréssel ellenőrizzük az elsajátított ismereteket, készségeket, valamint a megértés szempontjából tökéletesítjük is ezeket. A számonkérés legyen nevelő és oktató jellegű. Neveljen munkaszeretetre, a nehézségek leküzdésére és tegye az ismereteket pontosabbakká, szilárdabbakká, tudatosabbakká. A jól megszervezett számonkérés az oktatási folyamat fontos részét alkotja. Ezt tapasztalhatjuk, hogy ha a különbözőképpen értelmezett kérdések, a helytelenül felfogott részletek a számonkérés révén pontos, helyes értelmezést nyernek. Megkülönböztetünk: 1. szóbeli és 2. írásbeli számonkérést. Fontos, hogy mind a két féle számonkérés sokoldalú, sokrétű legyen az új ismeretek megszilárdításában. Nem szándékom itt foglalkozni a számonkérés különböző módszereinek helyességével, ili. helytelenségével. Itt nem lehet általános érvényűvé tenni ezt vagy azt a módszert. Használjuk, alkalmazzuk a számonkérés különféle formáit, célunk itt is az legyen, hogy minél jobb eredményt érjünk el a politechnikai nevelés terén, hogy a tanulók ismereteinek számonkérése tökéletesítse tudásukat, készségeiket. Szerezzenek
