Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-06-01 / 6. szám - A tanulók nyári munkájának szervezéséről / A pedagógiai irodalomból

132 A pedagógiai irodalomból legjobbjai közül választják és a kolhoz-vezetőségnek és a pedagógus-tanácsnak közös gyűlésén hagyják jóvá. A kolhozban a tanuló-brigád számára parcellát biztosítottak, melynek egyik része a gyümölcsös. A kolhoz ezen a parcellán a brigád számára tábort épített — lakóházat konyhával, nyári ebédlővel, hálóval — és felszerelte a szükséges gépkocsikkal és mező­gazdasági gépekkel. A napi munka-egység normáját 30 százalékkal csökkentette, de meghagyta a felnőtteknek kijáró teljes munkabért. A munka megkezdése előtt az agro- nómus, az iskola vezetője és a biológia tanítója által összeállított munkatervet, termelő­tervet megtárgyalták a brigád-taggyűlésen, a tanítók tanácsgyűlésén és a kolhoz vezetőségi gyűlésén. A tanév folyamán a brigád tagjai a tanórákon és azokon kívül megismer­kedtek azokkal a mezőgazdasági növény-kultúrákkal, amelyeknek termelését tervbe­vették s a tavaszi mezei munkák kezdetével napi két órát dolgoztak a brigádban anélkül, hogy ez a tanórák rovására ment volna. A nyári vakáció idején aztán napi 6 órát dolgoztak 5 órai munkaszünettel a félidőben (11—16 óráig). A munka kezdetét megelőzte a reggeli torna, utána a napi-parancs kiosztása, amelyen az agronómus ismertette a munkacsoportok napi munkarendjét és a végzendő munka célját. Megmagyarázta, hogy ezt vagy amazt a munkát miért kell ma elvégezniük s ezzel elmélyítette az isko­lában szerzett elméleti ismereteiket. A nevelő-tanító és a brigádban részt vevő komszomol munkacsoport által rendezett félidői munkaszünetben a tanulók fürödtek, napoztak, sakkoztak, újságot, könyveket, folyóiratokat olvastak. Esténkint a tábortűznél pedig zene, ének és tánc mellett szóra­koztak. Szabad óráikban még a maguk építette sportpályán futballoztak, füleseztek, te­niszeztek. Jól működtek irodalmi-, zene-, ének-, sakk-, és műkedvelői színköreik is. A brigádban naponta háromszor meleg ételt kaptak. Az ételek elkészítésénél a tanulók maguk is segédkeztek (konyha-ügyeletes szolgálat). Az esti raportnál, a munkacso­port-vezetők beszámoltak a kapott feladatok teljesítéséről az állattenyésztő-farmon, a kukorica-, napraforgó-földön, a gyümölcsösben, a konyhakertben, a méhesben. Egyes munkacsoportok, a felsőbb osztályosokból, a munka folyamán, a kolhoz tech­nikusai és mechanikusai felügyelete alatt tanulják a mezőgazdasági gépek kezelését és vezetését. így képeznek ki sok esetben a tanulóbrigádok soraiból jó traktoristákat és kombájnistákat. Ha valamelyik munkacsoport saját munkaszakaszán elvégezte munkáját, a kolhoz egy másik munkacsoportjának siet segítségére. Gyakori esetben a tanulóbrigádok a munka megszervezése, teljesítésének minősége terén az egész kolhoz első brigádjai közé küzdötték fel magukat és rövid időn belül megnyerték a lakosság közszeretetét. A tanuló-brigádoknak a kolhozokban és szovhozokban teljesített munkák folyamán szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy a falusi iskolák tanulói ezekben a brigádokban kifejtett munkájukkal emelik a tanulás színvonalát és alkalmuk nyilik, hogy megtanulják elméleti tudásukat a gyakorlatban alkalmazni. Ha párhuzamot vonunk az iskolai kísérleti állomásokon végzett és a kolhozokban, illetve a szovhozokban teljesített munka között, úgy azt látjuk, hogy a brigádmunka jobban, tökéletesebben ismerteti meg a tanulókat a mezőgazdasággal és jelentékenyen kiszélesíti és tökéletesíti az iskola kísérleti állomásain szerzett tudásukat és kézügyes­ségüket; mert hiszen az iskola kísérleti állomása a földrétegnek csak a kézi megmun­kálás lehetőségét nyújtja, míg a kolhozok és szovhozok nagy földffelületein végzett bridágmunka lehetővé teszi, hogy elsajátíthassák a gépi megmunkálást is. A legtöbb tanító azt állítja, hogy a brigádmunka a tanulókban felkelti az érdeklődést a politechnikai ciklus tantárgyai iránt. A tanulók sokkal öntudatosabban foglalkoznak a mezőgazdasággal kapcsolatos matematikával, fizikával, kémiával, biológiával. Tudásuk gyakorlati irányt ölt. Nehézség nélkül készítik el pl. a munkabér-elszámolásokat, meg­adják a munkatermelékenységet százalékokban kifejezve, végeznek talaj-analízist, ki­számítják a szükséges műtrágya-mennyiséget, vagy kimérik a szilázsgödrök felületének kerületét. A tanuló-brigád tagjainak előmenetele lényegesen jobb és feleleteiket gya­korlatból vett példákkal támasztják alá. A brigádvezetők általános véleménye, hogy a brigád tagjai között határozottan meg­szilárdul a baráti és bajtársi kötelék: együtt, egymással indulnak a munkába, ügyelve, hogy valamelyikük el ne késsen; a munka befejezése előtt, azok, akik már teljesítették feladatukat, a lemaradottak segítségére sietnek; az idősebbek és izmosabbak szívesen segítenek a fiataloknak és gyengébbeknek, gondosan kímélik őket az esetleges túlterhe­léstől. Azokban az iskolákban, ahol tanuló-brigádokat szerveztek, ott a fegyelemsértés is

Next

/
Thumbnails
Contents